Oldalak

2014. december 6., szombat

Crossover: The Flash & Arrow


Sajnos az utóbbi időben beteg voltam és nagyon összejöttek a sulis dolgok is, maximum csak pár részt tudtam csekkolni, aztán felhalmozódott minden, amiről írni lehetne, úgyhogy egy aktuális dologgal lepnélek meg titeket, ugyanis a héten sor került végre az Arrow & The Flash várva várt crossoverjére. Kedden kezdődött az akció és szerdán fejeződött be. Úgy látszik, hogy a két hős találkozása nagyon bejött a nézőknek, hisz a The Flash nézettsége visszakúszott 4 millió fölé, pontosabban 4,20 millió ember látta, ráadásul az Arrow sem vesztette ebből sokat, ugyanis 3,90 millióan nézték azt, ami utóbbi sorozat történetének második legnézettebb része. Nem is csodálnám, hogy a CW fejesei többször is összehoznák egy kis közös munkára a két szériát. A kitűnő számok mellett szerencsére a minőséggel sem volt probléma. Szerintem mindkettő rész maximálisan kiszolgálta a rajongókat, szerintem iszonyat jók voltak. Jövő héten a félévadzárókról szerintem mindenképpen lesz egy-egy írás, ahol majd mindent kivesézek róluk, egyelőre nézzük Greg Berlanti és csapata mit alkotott.


Először Central City-ben kezdtünk, ahol szokás szerint Barry segített az embereken, aztán egy akció közben az Íjász is beugrott segíteni. Oliver és csapata Bumeráng Kapitány nyomait követték idáig. Barry örül a srácoknak, így összeáll Oliver-rel, hogy elfogjanak egy metahumánt, aki képes az érzelmek uralására. Szerintem a rész nagyon jól sikerült, nagyon jól összehozták a két csapatot. Felicity és Caitlin duója nagyon jól működött, hisz mindkét csapatban ők az egyedüli lányok. Mondjuk a fő kedvencem Diggle volt, hát nagyon jó beszólásokat adtak a szájába. Már az a jelenet, amikor leesett az álla Barry képessége láttán, aztán Olivernek akció közbe elemezgeti azt, hogy vajon mindent ilyen gyorsan csinál-e. A The Flash hangvételében sokkal lazább, mint az Arrow, azonban Diggle többször lehetne ilyen. Felicity is eleve beleillik ebbe a világba a beszólásaival és a mosolyával. Ja, Oliver kicsit furcsa volt a napfényes környezetben, mondjuk az jó volt, amikor mondja nekem is van egy börtönöm, ami egy sziget az óceán közepén, kicsit adhatnának több szarkasztikusságot neki. Örültem annak is, hogy visszahozták azokat az Olicity-pillanatokat, amiket szeretek, konkrétan a kávézós jelenetre gondolok, amikor Felicity szépen mosolyogva meggyőzi valamiről Olivert. Szóval a Team Arrow jól sült el némi súrlódással. Azt is bizonyították, hogy az eredeti hármas felállásban működik a legjobban a Team Arrow.



Oliver és Barry együttműködése nem volt zökkenőmentes, más módszerek, más hozzáállások, más személyiségek ütközése. Oliver-nek abban igaza volt, hogy Barry-nek még sok mindent kell tanulnia, hisz egy dolog a szupersebesség, azért az eszét is használnia kell közben. Ha azt vesszük az Íjász eleve egy komolyabb, felnőtt férfi, míg Barry néha tinédzserfiú benyomását kelti, persze, pont, hogy mindkettőnek ez áll jól, azonban tetszik, hogy barátságot alakítanak ki közöttük. Oliver tanítgatja Barry-t, hogy mire kell figyelnie, míg Barry az Oliver-ben lévő emberséget látja, és hozza felszínre. Néha a leglehetetlenebb párosítások működnek a legjobban. Aztán úgy is szerintem mindenki arra volt kíváncsi, hogy Flash VS Arrow. Vajon ki nyerne? Erre a kérdésre azonban a készítők sem adnak nekünk választ, csak egy szimpla döntetlenben egyezhetünk ki. Flash mellett a szuperképessége szól, amivel eleve fölényben van, azonban az Arrow mellett a tapasztalat szól. Talán nem baj, hogy ha ezt sosem fogjuk megtudni. Amúgy egy külön dicséret jár a készítőknek, ugyanis nagyon tetszenek az áthajlások a két széria között, hogy nem különülnek el, hanem jelzik az egyértelmű kapcsolatot, mint a Flash pilotjában Stephen Amell vagy Grant Gustin az évadnyitóban.



Az Íjászcsapat amúgy továbbra is Bumeráng Kapitányra vadászott, aki amúgy egy ARGUS ügynököt ölt meg, így Lyla is belekerült a körforgásba, azonban átugrott Cisco és Caitlin, hogy lássák az Arrow barlangot. Az Arrow kicsit sötétebb, amire nagyszerűen is utaltak is a részben, hisz a Flash kicsit mesés a sok szupererővel, míg az íjászék sokkal földhöz ragadtabbak, azonban a Team Flash átruccanása is nagyon jó volt. Roy jelenléte is most volt az eddigi részek alapján a legjobb. Remekül összehaverkodott és elfogadta egymást a két csapat. Talán ez a rész is lett a komolyabb, ugyanis maradtak a flashback jelenetek, ami most nagyon passzolt Oliver személyiségfejlődéséhez, hogy néha megmentsék a világot drasztikus módszerekhez kell nyúlni, azonban ő sem egy gép, ezt Barry remekül megfogalmazta. Amúgy vicces volt a Team Flash. Barry pedig hozta a formáját, amikor Oliver kis edzését megcsinálta, Felicity beszólása, hogy valamivel elterelje a figyelmét, vagy, hogy elugrott egy kis szushiért. Tetszett a rész vége is, ahogy kíváncsiak voltak rá, hogy melyikük a jobb, csak nem derült ki. Szerintem ez mindenkinek a fantáziájára van bízva.



Ahhoz képest, hogy crossover volt elég nagy hangsúlyt kaptak a magánéleti szálak. Nem titok, hogy Barry bele van zúgva Iris-ba, amit a csajon kívül mindenki tud, csak most Eddie-vel jár, mellesleg Iris fanja a Flash-nek. Az érzelemfelfokozó metahumán úgy felhergelte Barryt, hogy nekik ugrott. Erre azt mondom, hogy nyugodtan kimaradhatott volna ez az egész szappanopera dolog, mert egyik az egyikbe van belezúgva, aztán mindenki kiakadjon a másikra. Szegény Iris hisztije baromi idegesítő volt, pedig egész szépen építgették a Flash-sztorival, még meg is értettem miért csinálja. Remélem, hogy ezt a szerelmi szenvedés jó ideig mellőzni fogják, mert semmi kémia nincs Barry és Iris között, persze tudom, hogy a képregényben összejönnek, mert az unokájuk lesz a következő Flash, én mellékvonalon Caitlin-nek szurkolok. Ezzel szemben az Arrow-ban sokkal jobban működött a magánélet bevonása, szerencsére ez Diggle-nél jött elő. Diggle és Lyla párosa megint szeretnivaló, egyrészt egy határozott női karakterünk van, aztán egy mindenre kész fickót. Az ő kapcsolatuk szépen van bemutatva, így teljesen érhető volt a lánykérés is. Örülök, hogy Felicity és Oliver drámát mellőztük, mert nem tetszik, amilyen irányba azt viszik. Amúgy Central City-ben Oliver egyik régi barátnője is feltűnt, örülök, hogy nem feledkeztek meg erről sem a készítők.

A rosszfiúk Bumeráng Kapitány és Szivárvány Hadnagy vagy ki nem voltak túl emlékezetesek, bár adtak mindegyiknek motivációt, azonban mindkettőjük elég felszínesen lett ábrázolva meg különösebben a módszereik sem jöttek be. Bumeráng őrnagy lógott a levegőben, bár neki legalább némi karaktere volt. Azon a jeleneten kiakadtam, hogy az Argus őrnagyok lestek, aztán csodálkoztak, hogy simán leszedte őket a fickó, így még nekem is ment volna. Annyira az akció jelenteket sem éreztem a toppon, amikor túlságosan belassították a Flash és az Arrow verekedését vagy Arsenal és az Arrow harca Bumeránggal, akkor ütközött ki legjobban, most az írás többnyire kárpótolt ezért, mert a viccek mellett egész jó drámát sikerült eköré keríteni.


Összességében: 10/8
Az első rész nem volt tökéletes, ahogy a második sem, de mind a történet, mind a szereplők remekek voltak, ráadásul semmi sem tűnt erőltetnek. Ezek után még szívesen nézünk mi is több közös melót. Jól mondta Chris a Family Guy & The Simpsons crossoverben, hogy ez tényleg kihozzák az adott sorozatokból a legjobbat, ez a legjobb példa. Jövő héten pedig jönnek a mid-season finálék, ami mindkét sorozat esetén elég epic-nek néznek ki, hisz elég ismert főgonoszokat sikerült megszerezniük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése