Sajnos az utóbbi időben beteg
voltam és nagyon összejöttek a sulis dolgok is, maximum csak pár részt tudtam
csekkolni, aztán felhalmozódott minden, amiről írni lehetne, úgyhogy egy
aktuális dologgal lepnélek meg titeket, ugyanis a héten sor került végre az
Arrow & The Flash várva várt crossoverjére. Kedden kezdődött az akció és
szerdán fejeződött be. Úgy látszik, hogy a két hős találkozása nagyon bejött a
nézőknek, hisz a The Flash nézettsége visszakúszott 4 millió fölé, pontosabban
4,20 millió ember látta, ráadásul az Arrow sem vesztette ebből sokat, ugyanis
3,90 millióan nézték azt, ami utóbbi sorozat történetének második legnézettebb
része. Nem is csodálnám, hogy a CW fejesei többször is összehoznák egy kis
közös munkára a két szériát. A kitűnő számok mellett szerencsére a minőséggel
sem volt probléma. Szerintem mindkettő rész maximálisan kiszolgálta a
rajongókat, szerintem iszonyat jók voltak. Jövő héten a félévadzárókról
szerintem mindenképpen lesz egy-egy írás, ahol majd mindent kivesézek róluk,
egyelőre nézzük Greg Berlanti és csapata mit alkotott.
Először Central City-ben
kezdtünk, ahol szokás szerint Barry segített az embereken, aztán egy akció
közben az Íjász is beugrott segíteni. Oliver és csapata Bumeráng Kapitány
nyomait követték idáig. Barry örül a srácoknak, így összeáll Oliver-rel, hogy
elfogjanak egy metahumánt, aki képes az érzelmek uralására. Szerintem a rész
nagyon jól sikerült, nagyon jól összehozták a két csapatot. Felicity és Caitlin
duója nagyon jól működött, hisz mindkét csapatban ők az egyedüli lányok.
Mondjuk a fő kedvencem Diggle volt, hát nagyon jó beszólásokat adtak a szájába.
Már az a jelenet, amikor leesett az álla Barry képessége láttán, aztán
Olivernek akció közbe elemezgeti azt, hogy vajon mindent ilyen gyorsan
csinál-e. A The Flash hangvételében sokkal lazább, mint az Arrow, azonban
Diggle többször lehetne ilyen. Felicity is eleve beleillik ebbe a világba a
beszólásaival és a mosolyával. Ja, Oliver kicsit furcsa volt a napfényes
környezetben, mondjuk az jó volt, amikor mondja nekem is van egy börtönöm, ami
egy sziget az óceán közepén, kicsit adhatnának több szarkasztikusságot neki.
Örültem annak is, hogy visszahozták azokat az Olicity-pillanatokat, amiket szeretek,
konkrétan a kávézós jelenetre gondolok, amikor Felicity szépen mosolyogva
meggyőzi valamiről Olivert. Szóval a Team Arrow jól sült el némi súrlódással.
Azt is bizonyították, hogy az eredeti hármas felállásban működik a legjobban a
Team Arrow.
Oliver és Barry együttműködése
nem volt zökkenőmentes, más módszerek, más hozzáállások, más személyiségek
ütközése. Oliver-nek abban igaza volt, hogy Barry-nek még sok mindent kell
tanulnia, hisz egy dolog a szupersebesség, azért az eszét is használnia kell
közben. Ha azt vesszük az Íjász eleve egy komolyabb, felnőtt férfi, míg Barry néha
tinédzserfiú benyomását kelti, persze, pont, hogy mindkettőnek ez áll jól,
azonban tetszik, hogy barátságot alakítanak ki közöttük. Oliver tanítgatja
Barry-t, hogy mire kell figyelnie, míg Barry az Oliver-ben lévő emberséget
látja, és hozza felszínre. Néha a leglehetetlenebb párosítások működnek a
legjobban. Aztán úgy is szerintem mindenki arra volt kíváncsi, hogy Flash VS
Arrow. Vajon ki nyerne? Erre a kérdésre azonban a készítők sem adnak nekünk
választ, csak egy szimpla döntetlenben egyezhetünk ki. Flash mellett a
szuperképessége szól, amivel eleve fölényben van, azonban az Arrow mellett a
tapasztalat szól. Talán nem baj, hogy ha ezt sosem fogjuk megtudni. Amúgy egy
külön dicséret jár a készítőknek, ugyanis nagyon tetszenek az áthajlások a két
széria között, hogy nem különülnek el, hanem jelzik az egyértelmű kapcsolatot,
mint a Flash pilotjában Stephen Amell vagy Grant Gustin az évadnyitóban.
Az Íjászcsapat amúgy továbbra is
Bumeráng Kapitányra vadászott, aki amúgy egy ARGUS ügynököt ölt meg, így Lyla
is belekerült a körforgásba, azonban átugrott Cisco és Caitlin, hogy lássák az
Arrow barlangot. Az Arrow kicsit sötétebb, amire nagyszerűen is utaltak is a
részben, hisz a Flash kicsit mesés a sok szupererővel, míg az íjászék sokkal
földhöz ragadtabbak, azonban a Team Flash átruccanása is nagyon jó volt. Roy
jelenléte is most volt az eddigi részek alapján a legjobb. Remekül
összehaverkodott és elfogadta egymást a két csapat. Talán ez a rész is lett a
komolyabb, ugyanis maradtak a flashback jelenetek, ami most nagyon passzolt
Oliver személyiségfejlődéséhez, hogy néha megmentsék a világot drasztikus
módszerekhez kell nyúlni, azonban ő sem egy gép, ezt Barry remekül megfogalmazta.
Amúgy vicces volt a Team Flash. Barry pedig hozta a formáját, amikor Oliver kis
edzését megcsinálta, Felicity beszólása, hogy valamivel elterelje a figyelmét,
vagy, hogy elugrott egy kis szushiért. Tetszett a rész vége is, ahogy
kíváncsiak voltak rá, hogy melyikük a jobb, csak nem derült ki. Szerintem ez
mindenkinek a fantáziájára van bízva.
Ahhoz képest, hogy crossover volt
elég nagy hangsúlyt kaptak a magánéleti szálak. Nem titok, hogy Barry bele van
zúgva Iris-ba, amit a csajon kívül mindenki tud, csak most Eddie-vel jár,
mellesleg Iris fanja a Flash-nek. Az érzelemfelfokozó metahumán úgy felhergelte
Barryt, hogy nekik ugrott. Erre azt mondom, hogy nyugodtan kimaradhatott volna
ez az egész szappanopera dolog, mert egyik az egyikbe van belezúgva, aztán
mindenki kiakadjon a másikra. Szegény Iris hisztije baromi idegesítő volt,
pedig egész szépen építgették a Flash-sztorival, még meg is értettem miért
csinálja. Remélem, hogy ezt a szerelmi szenvedés jó ideig mellőzni fogják, mert
semmi kémia nincs Barry és Iris között, persze tudom, hogy a képregényben
összejönnek, mert az unokájuk lesz a következő Flash, én mellékvonalon
Caitlin-nek szurkolok. Ezzel szemben az Arrow-ban sokkal jobban működött a magánélet
bevonása, szerencsére ez Diggle-nél jött elő. Diggle és Lyla párosa megint
szeretnivaló, egyrészt egy határozott női karakterünk van, aztán egy mindenre
kész fickót. Az ő kapcsolatuk szépen van bemutatva, így teljesen érhető volt a
lánykérés is. Örülök, hogy Felicity és Oliver drámát mellőztük, mert nem
tetszik, amilyen irányba azt viszik. Amúgy Central City-ben Oliver egyik régi
barátnője is feltűnt, örülök, hogy nem feledkeztek meg erről sem a készítők.
A rosszfiúk Bumeráng Kapitány és
Szivárvány Hadnagy vagy ki nem voltak túl emlékezetesek, bár adtak mindegyiknek
motivációt, azonban mindkettőjük elég felszínesen lett ábrázolva meg
különösebben a módszereik sem jöttek be. Bumeráng őrnagy lógott a levegőben,
bár neki legalább némi karaktere volt. Azon a jeleneten kiakadtam, hogy az
Argus őrnagyok lestek, aztán csodálkoztak, hogy simán leszedte őket a fickó,
így még nekem is ment volna. Annyira az akció jelenteket sem éreztem a toppon,
amikor túlságosan belassították a Flash és az Arrow verekedését vagy Arsenal és
az Arrow harca Bumeránggal, akkor ütközött ki legjobban, most az írás többnyire kárpótolt ezért, mert a
viccek mellett egész jó drámát sikerült eköré keríteni.
Összességében: 10/8
Az első rész nem volt tökéletes,
ahogy a második sem, de mind a történet, mind a szereplők remekek voltak,
ráadásul semmi sem tűnt erőltetnek. Ezek után még szívesen nézünk mi is több
közös melót. Jól mondta Chris a Family Guy & The Simpsons crossoverben,
hogy ez tényleg kihozzák az adott sorozatokból a legjobbat, ez a legjobb példa.
Jövő héten pedig jönnek a mid-season finálék, ami mindkét sorozat esetén elég
epic-nek néznek ki, hisz elég ismert főgonoszokat sikerült megszerezniük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése