Öröm hír, hogy már megnéztem a Skins hatodik évadát és a második filmet. Nekem jobban tetszett Cassie története, mint Effy-é. Igazán nem tudom megindokolni, hogy mi működött jobban, talán a szereplők voltak sokkal szerethetőbbek. A hetedik évad eddig nekem hozza azt a szintet, amit kell, de szerintem valami osztálytalálkozófélét hozhattak volna össze, mert szerintem az emberek nemcsak ezt a három szereplőt szerették. Nekem személy szerint Tony és Sid a kedvenceim, de Cassie-t és Maxine-t is kedveltem, magyarán én első generáció fan vagyok, mert a másodikban Emily és Naomin kívül igazán mást nem szerettem, őket meg a 4. évadán kiiktatták ebből a státuszokból, én a harmadikat jobb szeretem. A Skins minden tekintetben a legjobb tinédzsersorozat, amit valaha láttam. Tovább spoilerezem...
Cassie maga mögött hagyta New Yorkot, és Londonban él mindentől elzárkózva, leszámítva a munkáját. Egy nap kiderül, hogy valaki titokban fotózza őt és felrakja az internetre. Nem tetszik ez neki, amíg meg nem tudja, hogy ki a fotós személyes, különös barátság szövődik kettőjük között. Plusz Cassie próbálja a családját "életben" tartani.
Gondolom, hogyha olvasod azt a sort, hogy barátja lesz a fotósnak, Jakobnak, akivel egy helyen dolgoznak, összevonod a szemöldököd. Igazából én magam is furcsállottam, hogy barátok lesznek, mert gyakorlatilag ez zaklatásnak minősül és beperelhetné, de aztán kiderül, hogy a srác igazából senkinek sem akar ártani, csak szerinte Cassie gyönyörű és ezért fotózza. Nekem az ő kapcsolatuk tetszett, volt benne valami különösen szerethető, de a végén összevesznek, mert Cassie modellkedett, nem volt túlságosan tiszta, hogy miért rágott be emiatt a srác, aztán még leszajházta a lányt. Nem tetszett, hogy így varrták el, ahogy szerelmi szál sem alakult ki igazán. Emiatt befejezetlennek érzem.
Elég fontos szerepet kapott Cassie családja is. Nem is tudjátok, hogy mennyire örültem, amikor Bristol tengerpartját megláttam, valami ismerős helyszín.Cassie édesanyja amúgy közben meghalt, az apja bánatában az alkoholhoz menekült, de a fiát nem bántotta, bár nem is igazán foglakozott vele. Valahogy Rueben és Cassie nagyon aranyos volt együtt, főleg, amikor a végén hozzáköltözött az öccse. Még az apját is megértettem. A problémamegoldás nekem tetszett, az egész teljesen szerethető volt. Ez nem hatott lezáratlannak. Szerintem jó volt, hogy a család szóba került.
Magára Cassie-re akartam személy szerint kitérni, mert tökéletesen elvitte a hátán az egészet. Az egykor optimista, anorexiás lány helyett, inkább kicsit fásultnak tűnő, megkomolyodott, antiszociális nőt kapunk, aki eléldegél Londonban. Gondolom a múltja miatt volt visszavonult. Furcsa volt látni, hogy már ő sem egy felhőtlen kamasz, de a végén valamiféle kis élet visszatért belé. Hannah Murray érdekes egy színésznő, mert nem kellett megerőltetnie magát, hogy elvigye az egészet. Valahogy elég volt az ő jelenléte. Van benne valami különleges.
Miután megnéztem a két részt, azon csodálkoztam, hogy milyen gyönyörű a fényképezés. Tényleg minden kép művészi a tájtól át Cassie-ig. Nagyon tetszett ez a remek operatőri munka, olyan szép volt a szürkeség. Gyönyörűek voltak a fényképek is, pedig Hannah Murray-re nem mondanám, hogy milyen kivételes szépség, mégis van benne valami különleges báj. Az ő fotóit még én is megvenném.
Összességében: 10/9
Rájöttem, hogy szerintem azért nem lett nagyon lezárva, mert az élet sem ilyen, ezek ellenére nem adom meg a maximumot. Nekem az egész mozgatója tényleg Cassie volt, fogalmam sincs, hogy Hannah hogyan csinálta, de elvitte az egészet, övé volt a show magyarán. A másik amit imádtam a látványt. Szóval szerintem jobb lett Effy-nél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése