A The Legend of Korra sosem hittem volna, hogy belopja magát a szívembe, ezért volt fájó olvasni, hogy megkapta a kaszát, azonban az utolsó szezonos berendelést megkapta, hogy méltóképpen elbúcsúzhassanak tőlünk. Az évadokat gyakorlatilag egy-egy éjszaka alatt daráltam le, bár a saját hanyagságom, hogy csak az első könyvről készült kritika, pedig a maradék kettő is megérdemelt volna pár szót. A második könyvet szerintem a szerelmi szál és Korra túlzott makacssága lehúzta, ezért gyengébb lett, mint az első, viszont egy tök jó háttérsztorit mutatott be nekünk, Unalaq egy hatásos főgonoszt volt szintén, bolond, érthető elvekkel, az utolsó részek pedig nagyszerűek lettek egy remek harccal, Jinora karakterét ügyesen felépítették. A harmadik könyv felnőttesebb lett, komolyabb, levetkőzte a gyermekbetegségeket, a főellenségek nagyon parásak lettek, az ő elveiket is érthetővé tették, Korra pedig komolyabb lett, a történet szintén remek, ahogy a fináléval robbantották a legnagyobbat. Sajnos a gyenge nézettség miatt ezt a szezon le is vették a műsorról, azonban a neten nagy számokat hozott, ezért kaphatta meg a negyedik évadot. Őszinte leszek, szerintem az Avatar négy szezonja közül az utolsó az eddig látottak alapján a legjobb. A történet egy három éves időugrással kezdődött, ami szerintem jót tett az egésznek, ugyanis a karakterek is idősebbek lettek, és ez szerintem jót is tett neki, azonban tovább spoilerezve folytatom.
Határozottan az Avatár-csapat felnőtt Mako az ügyeletes trónörökös testőre, Asami vezeti a cégét, Bolin pedig Kuvira-nak segít helyrehozni a Föld Királyságát, közben a fiatal légidomárjaink is védik a világot, Tenzin gyerekei is megnőttek, Korra pedig magán hordozza a múlt sérüléseit. Az évad első felében nagy teret kapott Korra felépülése. az első rész végén láthattuk, ahogy egy mezei földidomár simán elveri hősünket, aki aztán a mocsárban találkozik Toph-fal. A második rész csak Korra-val foglalkozott. A harmadik könyv végén megmérgezték, ráadásul le is bénult, úgyhogy meg kellett gyógyulni, azonban ez a folyamat sokáig tartott, ugyanis a méreg hatása három évvel később sem múlt el. Szegény lány a múlt kísértetétől szenvedett, ugyanis régi önmaga üldözte, ráadásul nem tudott az avatárállapotba sem belépni, ezért elmenekült a szeretteitől. Muszáj volt leszámolnia a saját démonjaival, hogy újra harcképes legyen. Ezt a folyamatot remekül vezették le az írók, hisz gyakorlatilag pszichés eredetű betegsége lett neki, amivel egyedül nem igazán nem tudott leszámolni, ezért volt a segítségére Toph. Tudom, hogy az eredeti sorozat egyik fontosabb szereplője volt, azonban szerintem nagyon idegesítő volt, főként, ahogyan Korra-val kezdetben bánt, oké, őszinte, azonban az nem egyenlő kegyetlenséggel, bár a következő részre egy fokkal szórakoztatóbb lett. Korra szerencsére meggyógyult köszönhetően a barátai (Tenzin gyerekei) felbukkanásának. Ezenkívül látszik, hogy sokkal megfontoltabb, okosabb lett, már közel sem olyan robbanékony, mint korábban. Nagyon szimpatikus volt a hozzáállása, ahogy a Kuvira-val való konfliktus próbálta megoldani, ugyanis nem fejjel rohant a falnak, hanem észérvekkel próbált hatni rá, kár, hogy nem működött. Remélem, hogy összehozzák újra a Team Avatar-t.
Kuvira lett az idei évad új és egyben utolsó főgonosz, aki igazából nem látszik egy rossz szándékú karakternek, mégis hataloméhes, bár nem bánnám, hogyha több háttérinformációt megtudnék róla, ugyanis eddig nincs igazán elmélyítve, azonban felfedezhető némi párhuzam közte és Korra között. Azt olvastam, hogy mondhatni, hogy ő a gonosz Korra, erre igyekeznek rá is erősíteni. A párbaj során önmagának látta Kuvirát Korra, talán ez lesz az eddigi legnehezebb küzdelme. Gyakorlatilag önmagával kell szembenézni. Kuvira bár nincs túlságosan mélyítve, azonban kegyetlennek tűnik, olyannak, akinek nem szívesen állnál az útjába, mert könnyen miszlikbe aprít. Bármi áron megszerzi, amit akar, ezt bizonyítja az is, hogy egy szegény Föld Királyságban található várost milyen orvul megszerzett magának. Egy igazi vezéregyenéiséggel állunk szemben, aki képes beetetni az embereket. Valamilyen szinten megértem a birodalom lakóit, hogy miért inkább őt választották a félnótás herceg helyett, és érthető a királyi tervei is, hisz ő hozta rendbe a királyságot, ő stabilizálta az egészet, számolta fel a bűnözést. Kíváncsi vagyok, hogy a többi birodalom vagy város hogyan fog fellépni ellene, mert nem lesz könnyű legyőzni, Korrát is elintézte. Oké, mondjuk ő nem volt formába. További izgalmakat tartogatnak számunkra.
A szellemvilága továbbra is képben marad, hisz Kuvira csapata a szellemindával kísérletezik, szerintem energiát akarnak kinyerni belőle, hogy fegyvereket csinálhassanak, ami veszélyes lenne. Egyelőre ez teljesen rejtély számunkra. Varrick eldolgozgatott rajta a maga bohókás módján. Nagyon bírom a fickót, rendkívül szórakoztató. Meglepett Ju Li pálfordulása, aki úgy látszik a folytatásban nagy szerepet fog kapni, és nem, mint Varrick vízhordója, hisz az ellenségnek segít, kíváncsi leszek hova fog kifutni a karaktere. Amúgy itt jó volt látni Bolint is, aki erkölcsileg vívódott önmagában. Mindenkitől azt hallotta, hogy Kuvira csak hatalmat akart, viszont ő kitartott mellette sokáig, mert abban hitt, hogy segítenek az embereknek, nem ártanak senkinek, azonban ez hamar kiderült, hogy mindez hazugság. Bolin még mindig szeleburdi kissé, de határozottan felnőtt, amit helyesnek vél azt teszi. Amúgy érdekes volt a Beifong család konfliktusa is, hiszen az egyik fiú árulóvá lett, aztán csodálkozott, hogy a családja nem akart meghajolni előtte, hát nem értettek egyet a politikai törekvéseivel. Nem mostanában leszünk tanúi egy nagy családi összeborulásnak, maximum pár perpatvart fogunk látni. A régi arcokkal közül Tenzin gyerekei kaptak még egy érdekesebb történetszálat, amikor Korra-t keresték, örülök, hogy Ikkiből egy kicsit többet kihoztak végre, ahogy Asami is kapott egy történetszálat az apjával, ami végül is a megbocsátásról szólt. Utóbbit érdekes párhuzamba vonni a Beifong családi problémával.
Összességében: 10/8
Toph karaktere nekem nem jött be, igazi házisárkányként viselkedett, azonban Korra határozott jellemfejlődése bejött, ráadásul még mindig fel kell építenie önmagát, hisz kijött a formájából, őt nagyon jó irányba vitték el a készítőket. Még mindig nagyon intelligens a történet, többnyire végre jól bánnak a szereplőkkel, és ha belegondolok, hogy a záró akkordig már csak néhány rész vissza, el nem tudom képzelni, hogy milyen csatát álmodnak meg nekünk. Kuvira méltó főgonosz, ahogy az előzőek is azok voltak, mivel kaptak ők komolyabb hattértörténetet, remélem, ő is fog. Állítólag a Tűz Birodalmába is el fogunk jutni, úgyhogy lelkesen várom a folytatást, hogy aztán szomorúan búcsúzzak el az Avatártól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése