Oldalak

2012. december 15., szombat

Filmkritika: A Hobbit - A váratlan utazás (2012)


Évente egyszer ha elkerülök a moziba, így idei filmeket nem igazán láttam. Szóval az év utolsó hónapjában az osztálytársaimmal megnéztük A Hobbit - A váratlan utazás-t. Az előzetesből részleteket láttam, és tudtam, hogy Peter Jackson rendezi, akit jónak tartanak, meg, hogy köze van a Gyűrűk Urához, ami nekem teljes homály. Azért féltem a Hobbittól, ugyanis elég sok negatív kritikát olvastam róla. Rám annyi hatása volt, hogy szerintem ideje megnézni és elolvasni a Gyűrűk Ura-trilógiát. Amúgy még sosem láttam premierfilmet :)


Tartalom: Hatvan évvel járunk A Gyűrűk Ura történetének kezdete előtt. A békésen éldegélő Zsákos Bilbó (Martin Freeman) akaratlan kalandba kényszerül: Szürke Gandalf (Ian McKellen) tűnik elő a semmiből, s szervezi be őt egy váratlan utazásba, melynek során tizenhárom törppel és azok legendás vezetőjével, Tölgypajzsos Thorinnal együtt kell visszakövetelniük az elveszett Törp Királyságot, Erebort a rettegett sárkánytól, Smaugtól. Utazásuk temérdek veszélyes földön át vezet, találkoznak koboldokkal, orkokkal, halálos vargokkal, óriáspókokkal, alakváltókkal és mágusokkal. S noha végső céljuk a keletre fekvő Magányos Hegyet övező sivár vidék, előbb ki kell menekülniük a kobold alagutakból, ahol Bilbó találkozik azzal a lénnyel, aki örökre megváltoztatja az életét - Gollammal. Itt, a földalatti tó partján, egyedül Gollammal, a szerény Bilbó nem csak arra jön rá, hogy bátorsága és furfangja még őt magát is meglepi, egyszersmind megszállottjává válik Gollam "drágaszágának", a titokzatos gyűrűnek, amely kiszámíthatatlan és hasznos tulajdonságokkal bír. Egy kicsiny aranygyűrű, amely egész Középfölde sorsára hatással lesz, és amelyről Bilbó ekkor még semmit sem tud. 



Utána néztem, hogy ez igazából a magyarul A babó címre keresztelt című könyv adaptációja, amit pénzhajhász célból három részre szedtek, és most került az első rész a mozikba. Ez a gyerekmese vagyis inkább a mese rész jön át nekem. Itt konkrétan Zsákos Bilbó szálára gondolok, ami népmesés. Kifejtem. Van egy nyugalomban élő karakter, akihez váratlanul betoppan valaki (vagy valakik?) és felborul az élete. Nem igen bíznak benne, és bebizonyítja, hogy van olyan jó, mint ők. Én ezt már láttam. A másik, ami nem tetszett, hogy csak férfiak voltak. Hiányoltam a női szereplőket. Azért Galadrigel megjelenése ilyen téren megnyugtatott, bár nem kapott sok szerepet, bár nekem tipikus a szép, bölcs nő karakterét teljesítette meg. Ezek egyéni problémák, úgyhogy lehet, hogy másokat nem zavar. Nekem csak ennyi bajom volt vele. Ettől függetlenül...



A Hobbit - A váratlan utazás szerintem az idei év egyik legjobb alkotása. Nézzük szerintem miért...
A szereplők emberiek vagyis törpiek. Kivétel Zsákos Bilbó, aki hobbit. Amúgy mi az a hobbit? Láthatjuk Zsákos Bilbó jellemfejlődését, ahogy elkezd hinni magában. Itt tanulságot is kapunk. Igazán szimpatikus az ember számára.Tölgypajzsos Thorin számomra a szótlan, dühös fickó. Az ő karakterét már láttuk, de a végére sikerült velem megkedveltetni. Azért nem semmi a háttértörténete. A személyes kedvencem Gandalf. Bírom a mágusokat. Belevaló, harcias és rendes. A kedvenc jelenetem az volt, amikor Thorinnal összeveszett és elment lenyugodni, de visszajött. A másik varázsló nevét nem találtam meg. Különc fickó volt, és iszonyú szórakoztató. A szánhúzó nyulak ötletétől pedig lehidaltam. A többi törpe is szimpi, akik bátor harcosok és viccesek. Hozzájuk köthető a legtöbb humoros pillanat. Szóval a karakterek is jól vannak megírva és a színészek is tökéletesen beleélik magukat a szerepekbe. A legjobb kacagós jelenetek okozóját majdnem elfelejtettem. Gollam még meglátogat és megesz ezért, hát nem felejtettem el. Hihetetlen, hogy micsoda érzelmeket sikerült átvinni az arcára, bár 2012-ben nem igazán kéne meglepődni. Saruman visszatért, akire egy előzetes alapján emlékszem. Az ellenség meg tényleg gonosz.


Kifogástalan még a látvány és a zenei aláfestések. A zene megadta az alaphangulatát a jeleneteknek különösen a film végi csatának, ahol szinte tapintható volt a feszültség. Amúgy bírtam, hogy a törpök is énekeltek :) Jó nótáik voltak. A csaták ütöttek. Jó volt nézni. Ez a Peter Jackson nagyon tudhat valamit. Ha én így tudnék rendezni pár Oscarral megjutalmaznám magam, bár van az neki a Gyűrűk Ura harmadik részéért. Ott aztán tarolt. Amit külön ki kell emelni az a humor. Baromi vicces volt főleg Gollmant. Az egész vicces, komoly, sötét, szívmelengető egy kis tanulsággal nemcsak remek látványvilággal.

A végével pedig becsábítanak a következő két részre, amely direkt függővéget kapott. Az volt számomra, hogy az érdekes, hogy a 2,5 óra hamar elment nem, mint a Hajnalhasadás 2. része esetén. Nem is értem, hogy miért unalmasozták le. Lehet azért, mert ők az eredeti trilógia mércéjével nézték. Talán jobb, hogy nem láttam ezt eddig. Ezután mindenképpen belekezdek. 10/10 - kell ezt még ragozni? Ha színt kéne mondanom fehér :), a blog címéből eredve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése