The Originals: 9 rész után

 

Ki gondolná, hogy egy pocsék backdoor pilotból és egy közepesnél egy fokkal jobb pilotból egy egész jó sorozat lesz. Normális esetben én egy gyengének ítélt első rész után nem folytatok semmit, így morzsolódtam le a Reign-ről és a The Tomorrow People-ről, amiket pedig folytatni akartam, de mégsem érdekeltek, de a The Originals-nál maradtam. Miért? Őszintén, fogalmam sincs. Talán azért, mert egyre jobban berántott magával. Láttam a fantáziát a karakterekben és még a történetben is. Leginkább azzal vettek meg, hogy szinte minden részben sikerült egy új alaphelyzetet felállítani, így lettek a hirtelen gyűlöltek kedvencek, míg a jók gonoszak. Ez az egyik nagy ereje a sorozatnak, a meglepetésfaktor, amit remek csavarokkal érnek el. Már egyre inkább látom az értelmét a hibridbabának és vámpírok kis birodalmának politikai harca is. Tényleg sikerült az egészbe izgalmat csempészni.

Szerencsére a készítők nagyon jól adagolják a szerelmi szálakat. Nincsen semmilyen tiltott meg banális lovestory, hanem finom romantika van. Mivel lány vagyok, a jó szerelmi szálakat imádom, annak ellenére, hogy manapság ezzel inkább ki tudnak akasztani. Jó volt a Marcel és Rebekkah-vonal, különösen azért, mert szinte izzott közöttük a levegő. Számomra mégsem ők, hanem a szépen lassan bontakozó Elijah és Hayley párosítás tetszik. Valahogy egyre inkább úgy gondolom, hogy egyre jobban passzolnak. Sokat elárul, hogy Elijah miket tesz szíve választottjáért, de Hayley is ott van mellette.

Amennyire visszafogott a romantikázás, úgy dobják az arcomba a családbombát. Becsülöm, hogy mai világban, ahol a családok szétesőben vannak, közvetítik ezt a nemes üzenetet, hogy fontos a megbocsátás és a szeretet, viszont nekem ez már néha túl sok, amikor elmondja az egyik, hogy miért fontos ez, vagy miért vannak elege ebből. Egyébként érdekes, hogy mennyiszer ártanak, vagy nem hisznek egymásnak az Eredetiek, mégis a szeretet és a kötelék megmarad. Akkor is ezt a szájbarágást befejezhetnék, mert felfogtam. Persze, tudom, hogy itt alapvetően ez az egyik mozgatórúgó. Amennyiszer ez elhangzik, annyival lehetne több flashback.

Mitológia terén semmi egyedi nincs. Maximum az itteni boszik varázsizéjén lehetne kattogni. A vámpírok gyorsak, vérszomjasak. A vérfarkasoknak világít a szemük, de elméletileg teliholdkor átváltoznak, én még nem láttam. A hibridbaba meg elvan. Én vagyok az egyetlen, aki szerint már látszania kellene Haylen a terhességnek? A boszik viszont érdekesek, főleg, hogy kinek mi a motivációja, viszont az 5. rész óta nem is szerepeltek, pedig Sophie főszereplőnek van beírva. Davina is el volt hanyagolva a félévad fináléig, pedig ő a legérdekesebb. Tökre megértem őt, hisz kiderült a háttértörténete, hogy miért olyan, amilyen. Talán a maradék 13 részben több lesz a képernyőideje.

A karaktereket igazából megszerettem, pedig ha belegondolunk senki sem egy igazán idilli jó karakter. Itt az Ősökre célzok, akik közül Elijah viszi a pálmát. Elijah egy igazi angol úriember modorával rendelkezik és elég nagyvonalú, aki tűzben menne a szeretteiért. Rebekkah-t is kedvelem, mert van benne tökösség. Azt bírom, egymaga lányvámpírként leszámol egy csomó kispályás vámpírral, bár az elmúlt részekben csak a szerelmet hajszolta. Jobban csípem, amikor badass. Klaust is sikerült megkedvelnem, de ezt Joseph Morgan számlájára írom, mert félelmetesen lazán alakítja, mégis vannak érzései. Ja, én leginkább a hisztijei miatt kedveltem meg, pedig egy manipulatív pszichopata és rosszul van, hogyha rosszat feltételeznek róla. Kíváncsi vagyok, hogy a születendő baba milyen hatással lesz rá, mert láthatólag fontos neki, pedig nem ő a hagyományos apafigura, bár olyan konkrétan nincs is.

Összességében: 10/7

Még nem érzem a tökéletességet, sőt attól távol áll, viszont egy egész jó kis sorozat kerekedett ebből az egészből. Mondjuk, kicsit haragszom, hogy az 5. rész után egy kicsit lejjebb ment minőség, viszont az elmúlt két rész visszakapaszkodott, bár a félévad zárónak is voltak hibái. Mintha a részt az alkotók a karácsony szellemében írták volna. Amúgy The CW-s sorozathoz képest jó a színészi játék, bár az Arrow-ban sem rossz.