Durva, hogy márciusban még
egyetlen egy betűt sem írtam az iskolai füzeteimet leszámítva, pedig mélyen
belül azért már hiányzott az írás, hogy a saját agymenéseimet olvasgassam.
Elsősorban most nem is egy kritikával jönnék, inkább egy összegzésféleséggel, amiben
lesz egy kis ez meg az. Arról adnék számot, hogy miket láttam és talán egy kis
személyeset is bedobok, sőt már biztos. Higgyétek el lenne miről írnom, csak a
lazítás (egy délután alatt egy The Big Bang Theory évad) sokkal kényelmesebb, plusz
a tanuláshoz is szükségem van akaraterőre, főleg, hogy a rémes napok is
közelednek, amit már előttem is letett több millió ember sikerrel, úgyhogy
menni fog, ezt a önbizalomhiányos, szadista, Renis énemnek is lehetne mondani.
Filmek:
Továbbra is az a tervem, hogy
felhozom magam a kultfilmekkel és igyekszem látni az idei évben kijövő
alkotásokat, ezen a téren nem is állok rosszul. Elsősorban az Oscar-jelöltek
többségét akarom megnézni, hogy háborogjak, vagy elégedetten dörzsöljem össze a
kezeimet, engem úgy is életembe először sikerült felhúznia a jelöltlistának
(khm. Holtodiglan és a Lego film). Annak is tudok örülni, hogy sikerült
eljutnom moziba, terveim szerintem a hónapba még egyre el fogok menni, ami
történetesen egy magyar film, támogassuk a hazai piacot, ha sikerül valami
értékelhetőt alkotnia, a Liza, a rókatündérre, jókat írnak róla. Mindenképpen
meglesem a Szürke 50 árnyalatát ingyen és bérmentve. Szám szerint hat darabot
néztem meg, oké kevésnek tűnik, de jók ezek, így is akadnak még a gépemen olyanok,
amik két-három hónapja le vannak töltve.
Kezdjük a sort az Oscar által
méltánytalanul hanyagolt a tavalyi év egyik legjobb filmjét, a Legot, amit
mérgemben néztem meg újra, hogy meggyőződjek róla, hogy ugyanolyan zseniális,
mint eddig. Van benne társadalomkritika, tanulság, jó karakterek, jó sztori és
Everything is awesome. Érdemes volt, tök jó kedvet varázsolt az arcomra, sokat
nevettem rajta. Szerintem a film nem is annyira a gyerekeknek készült. A
betétdal jelölt volt az Oscaron és elő is adták, kis fricskaként minden jelölt
kapott Lego Oscart. Külön érdekesség, hogy a film minden más egyéb díjátadón
tarolt, mint pl. a Bafta, a készítők be is szóltak.
A moziban látott alkotás a
Kingsman volt, aminek szintén jó volt a fogadtatása. Különösebb elvárásaim nem
voltak, eddig nálam az év első helyezettjéről beszélünk. Teljesen kifordítja a
James Bond-filmeket. Esetleg Archer-nézőknek tudnám ajánlani. Nagyon jók az
akciójelenetek és Colin Firth-öt jó volt látni egy olyan szerepben, ami nem
Colin Firth. Amúgy a fiatal, kezdő színészek is jók voltak. Igen, van bőr a
képemen az év eddigi legjobb filmjének nevezni az után is, hogy láttam a
Birdman-et, hiába a legjobb sokak és a nyugdíjasok társasága szerint. Értem,
hogy miért jár neki a siker, szerintem viszont nem volt elég lelke a filmnek,
jó pár felesleges szereplőt zsúfoltak bele, maga a sztori érdekes, az operatőri
munka nagyon eredeti, Michael Keaton zseniális, engem egyszerűen nem fogott
meg. Legfeljebb csak annyinak tudok örülni, hogy Emma Stone végre kapott egy
Oscar-jelölést.
Ezután magamba mondtam, hogy
nézzünk meg valami olyat, amiről úgy sem kellene írni valamit, aztán megnéztem
a két Kill Bill részt, hogy haladjak a Tarantino életművel. Furcsa mód nekem az
első rész egy fokkal jobban tetszett, mint a második, pedig utóbbi adott minden
kérdésemre választ, csak utána az egész dolog teljesen értelmét vesztette
számomra. Magukban jó filmek, Uma Thurman ott van a szeren, ráadásul ez a
japános hangulat egész jól átjön és a technikai megvalósítások egész jók, csak
a végére túlzottan öncélúnak éreztem az akciójeleneteket. Nem ez a rendezőbácsi
életművének csúcsa, de érdekes darabja. Ráadásul az első rész szemét módon ér
véget.
Aztán ugrottam megint a
jelöltlistához, amiről a választásom a Whiplash volt. Nekem az Oscar-jelöltek
közül ez tetszett a legjobban, szóval mehet a Kingsman mellé. A sztori teljesen
magával ragadott, ráadásul tetszett, hogy a két főszereplő sem túlzottan
szimpatikus figurák, aztán a végén hatalmas volt az ők úgy nevezett párbaja. J.
K. Simmons okkal kapta a díját, szerintem nagyon testhez álló szerepet kapott,
mert komolyan úgy néz ki, mint valami szadista őrmester bácsi, azért Miles
Teller is szót érdemel, mert ez a srác, amiket összedobolt, az valami hihetetlenül
zseniális volt. A filmzenéje nagyon jó, le is akarom tölteni. Nagyon bejött a
lélektani hadviselés és a feszültség, egyedül talán több árnyalást kaphatott
volna Fletcher.
Sorozatok:
Több folyamatos darám is volt
meg, hát leginkább a sorozatokért vagyok oda, bár az év eddig kijött újoncaival
hadilábon állok, mert személy szerint csak egyetlen darabot láttam, ráadásul a
két remeknek kikiáltott Man Seeking Woman-ból és The Last Man On Eart-ből
egyetlen percet sem láttam, majd változtatunk ezen. Darában elég sok mindent
láttam. Most heti sorozatom igazán nem is nagyon van és lesz. Annyit látok
biztosnak, hogy akármilyen lesz az iZombie arra én biztosan nem fogok várni,
hogy egybe megnézzem, azt muszáj lesz hetiben, mert Rob Thomas és az Archer,
plusz áprilisban ezekhez hozzácsapom még a Trónok harcát, nagyon jók az
előzetesek, plusz úgy tűnik, a két kedvenc szereplőmet összehozzák.
Első között szót érdemel a Lost,
aminek végignéztem mind a hat évadát, az elsőről van is kritika, olyan gyorsan
ment az egész, hogy mindenképpen egy átfogó sorozatot összegző dolog lesz. Be
kell vallanom, hogy nagyon jó szórakozást nyújtott az egész. A szerelmi három-/négyszöget
meglepően okésan kezelték, aztán sok volt az egészben a feszültség. Legkevésbé
nekem az 5. évad tetszett leginkább Jack miatt, a csúcspont az első három évad.
Amúgy tök érdekes, hogy a minőségcsökkentést a rövidebb szezonoknál éreztem
inkább. Sawyer továbbra is no. 1., ahogy Juliet a legjobb női szereplő, Locke
és Ben valami iszonyat zseniális, ez a két színész kérem szépen Emmy-díjat is
kaptak, Sun és Jin pedig a sorozattörténelem egyik legszebb szerelmespárja.
Most eldöntöttem, hogy érettségi
időszakban szitkomokat fogok nézni vagy 20 perces animációs szériákat, erre
letöltöttem a The Big Bang Theory-t, aztán valahogy hirtelen eltűnt a 4-5.
évad, hát megnéztem őket. Régen úgy voltam ezzel, a sorozattal, hogy csak
valami túlhypeolt vacak, de furcsa mód az 5. évad után is ugyanannyira tetszik,
pedig elméletileg itt van már a durva a minőségesés, engem felvidít és ez a
lényeg. Sheldon szerintem zseniális karakter, nemcsak azért, mert amúgy az,
hanem nehéz megformálni és írni ilyet, könnyen át lehet esni a ló másik
oldalára, hisz egy magát felsőbbrendűnek képzelő egyén hamar akasztófát
érdemelne, de Jim Parsons jól megoldotta, szeretem a karakterét. Nem hiába
kapott 4 (!!!) Emmy-t, ezért a szerepért.
Újoncok közül az ABC saját
komédiáját láttam csak, a Galavantot, ami nagyon jó agykikapcsolás, pedig nem
szeretem a musicaleket, de olyan remekül van beleszőve a történetbe, hogy fel
sem tűnik. Az egész a tündérmesék kifigurázása eltúlzott, de szerethető
karakterekkel. Őszintén ki nem bírta Henry királyt vagy a kis szakácsunkat? Ez
a frissesség nagyot ütött. Remélem, megkapja a folytatást, talán van
humorérzéke a csatornának is. Ha már vicceknél tartunk, nézegetem az Archer-t,
ami szerintem hoz egy szokásos szintet.
Pihenőre raktam a The Flash-t és
az Arrow-ot, de persze, hogy nem tudtam tartani magam, aztán szinten vagyok
velük. A Flash-nél egyre inkább tetszik az irány, ami felé tart, nagyon tetszik
Malese Jow karaktere, bár őt majd dobni fogják. Most érzem azt, hogy jobban
szórakoztat, mint az Íjászbarátom. Az Arrow visszatérő rész nagyon jó volt, de
úgy érzem kicsit megbicsaklott az évad, nem érzem a nagy hajrát, bár a múltkori
rész vége ütött. Haragszom az írókra, hogy mennyire elbarmolják Felicity
karakterét és az Oliver-rel lévő kémiáját.
Személyeskedjünk:
Nagy részleteket nem tervezek
megosztani, de jól esik néha az ilyesmin így megosztani, mintha beleírogatnám
valami naplóba. Március miért különleges számomra?
- A hónapban töltöttem be a 19.-et, jó nekem, különösebben nem érzem a súlyát, de kaptam egy szuper táskát és talán ijesztően felnőtt is vagyok, meg nem is.
- Aztán egyre több magyar zenét hallgatok, amit bóknak vehet a magyar popipar, bár a szív szerelmem továbbra is a 1989, remekül együtt leszünk szerintem még májusban és júniusban is.
- Elég jó számokat dobott össze a Fall Out Boy.
- Februárban volt a szalagavatóm, amiről kaptam egy DVD-t is, még keringőztem (!!!) is, jó volt, kicsit majdnem bőgős este.
- Januárban megvettem életem első androidos telefonját, nagyon megy az Angry Birds.
- Végre elolvastam a Trónok Harca 1. részét és Kemese Fannitól A napszemű Pipa Kennt.
- Csak sikerült beadnom a jelentkezésemet az egyetemre, plusz a suli is jól megy, csak sok a pluszórám meg az egyéb kötelességem.
- YouTube-on felfedeztem magamnak Attilát, plusz elkezdtem hallgatni a Limitált Széria poadcastet, Sorter végre lenyomta a Kenny VS Death-et.
| Érettségizők fel a fejjel és magoljatok! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése