A Misfits belőtt a kapumba egy hatalmas gólt, ami miatt a fejemet a falba verem. Hát igen rövid idő alatt magamévá tettem a 3. évadot is, amitől sokan a sorozat lejtmenetjét látják, hisz nincs Robert Sheehan és fantáziátlannak látják már, én viszont most is tökéletesen jól szórakoztam, engem csak más zavart, dehogy minőségromlást láttam volna azt nem hiszem, hiába jönnek erre a negatív kommentek. Nekem kimondottan bejött annak ellenére, hogy nem volt Nathan, talán én is azon kevesek közé tartozom, akiknek a komolykodás bejött, mert bedobta vicces mégis elgondolkodtató történteteket és néhány megdöbbentő pillanatot. Tudtak még meglepetésekkel szolgálni, amiért hálás vagyok, és most jön az, hogy hogyan fogom én a 4. etapot szeretni, hisz pont a kedvenc szereplőim távoztak, maradt Curtis, aki semleges. Majd ha arról írok szerintem ott majd dilemmázok. Tovább spoilerekkel folytatom...
Simon és Alisha párosát én nagyon megszerettem már a második évad alatt, viszont valami nagy csapás már lógott a fejük felett, amióta ment a harmadik évad, de legalább az időutazós képességgel már tisztába jöttem, így utólag már nem vonnék le ezért. Én úgy megszerettem őket, mert úgy passzoltak, hogy mégsem illettek egymáshoz, mégis elég kevés játékidőt kaptak. Simon karakterfejlődése ahogy a félénkségét levetkőzte magabiztosságra magyarán igazi férfi lett belőle nekem megnyerő volt, persze még megmaradt az esze és a csendessége, de azt hiszem elérték, hogy belezúgjak, ezért nem akarok 4. szezont, mert ő nem lesz, hisz szerintem ő lett valamilyen szinten a csapat vezetője. A finálé, hogy a dilis vallásos csaj hadonászott a késsel, aztán direkt megölte Alishat, akit szintén nagyon megkedveltem, és ott elvérzett Simon karjaiban, elsírtam magam, nem szoktam, de meghatottak, látjuk a pásztorórájukat, aztán a baljóslatot és bumm egyszer csak vége a boldogságnak. Még most is, amikor ezeket a sorokat írom, elpárásodik a képernyő. Tényleg annyira a szívemhez nőttek. Rudy mondta azt, hogy ez egy örök körforgás, hogy Simon visszamegy, meghal future Simon Alishaért, majd Alisha is meghal, aztán megint megy vissza Simon. Tényleg igazságtalan az élet.
Kaptunk két új karaktert, Rudy és Sethet, akik szintén kedvelhetőek lettek. Rudy először nekem egy Nathan-pótlék volt, hisz ő lett a humorzsák, neki is elég beteg vagy perverz beszólásai, mozzanatai vannak, azonban mégsem Nathan, mert neki van egy sebezhető oldala is. (Nathant szívesen elnéztem volna szülőként. Örülök, hogy utaltak rá.) A színész remek teljesítményt nyújtott, hisz két különböző jellemet kellett megformálnia. Seth volt az erőtároló/erőadó fickó, aki jó barátságba került a srácokkal és neki is megismertük a háttértörténetét és figyelhettük bimbózó kapcsolatát Kellyvel. Utóbbinak nagyon örültem, jó volt látni, hogy mellé is adtak valamit. Valahogy ők is két ellentétes pólus, mégis egész jól kiegészítik egymást. Amúgy úgy éreztem, hogy Seth személyében egy felnőtt karakterünk is lett. Az új szereplőkre szóval szerintem egy rossz szó sem lehet.
Megváltozott egy kicsit a sorozat, mintha szórakozás mellett gondolkodásra is serkenti szerettek volna minket. Gondolok itt konkrétan az ötödik Kelly-központú részre, amikor testet cserél Kelly egy beteggel, aki kómában volt. Érdekes megtudni, hogy valakit milyen célok vezérelnek, én megsajnáltam szegény lányt vagy éppen a szellemek megjelenése. Tényleg több lett a dráma. Amellett az elborult ötleteknek sem voltak híján, mint a péniszfagyasztás, Curtis terhessége, zombik. Nekem a nácis rész tetszett, főleg, amikor fehér leányunk belerúgott Hitlerbe. Szerintem nagyot ütött. Ahogy a képregényes epizódról sem szabad megfeledkeznem. Én ezeket korrektnek és nézhetőnek véltem.
Az új képességek teljes kiaknázatlansága engem idegesített, hisz ez a koncepció, de mindenki aligha néhányszor használta leszámítva Curtist és Rudyt, viszont előbbié messze nem volt érdekes, hogy egyszer nő vagy férfi, bár tartott egy kis feminista beszédet. Többet is ki lehetett volna hozni Simon jövőbelátásából esetleg erőltetni, hogy működik-e erőszakosabban. Kelly-é egyedi volt, csakhogy semmit sem ért, mint ahogy Alisha-é is. Legalább egyedi ötleteik voltak. Amúgy Curtis-szel semmit sem kezdtek.
Még mindig soknak tartom a gyilkosságokat, viszont megszoktam, hisz szinte mindennapos, hogy a skacok végeznek valakivel, csakhogy ezeket az embereket nem keresi senki? Gondolom, hogy vannak hozzátartozóik, persze én úgy gondolom, hogy ez valamilyen alternatív világ, csak manapság ha valakid eltűnik, teszel bejelentést. A felügyelő tisztek sem hiányoznak senkinek, pedig hullanak, mint a legyek.
A finálé jó volt, hogy visszatértek az első évadból megismert halottak, akik valamilyen célból bolyongtak a Földön. Nekem az első és második felügyelőpáros egymásra találása tetszett, az egy kimondottan romantikus jelenet volt, viszont az, hogy kattant vallásos lánygyerek kinyírta Alishat, az nálam vétek, ennyi erővel Nathan-nel végezhetett volna, hisz ő volt a felelős a haláláért. Az utolsó 15 perc sokkolt, hisz sírtam. Furcsa volt látni, hogy Simon és Alisha sorsa beteljesedett és már nem térnek vissza. Megszakad a szívem, hogy nem láthatom őket többet. Azért jó volt újra látni a srácokat, ahogy az eredeti bagázs ott beszélgetett.
Összességében: 10/7
Képesség nem használás, emberek tömeges elhullása és kedvenc pár kiiktatása elhozta a mínuszokat. Mégis kellemeset csalódtam az egészben, főleg, hogy mindenki drámai romlásokat látott, én nem vettem észre, vagy túlságosan beleszerettem az egészbe. Most már jöhet az utolsó előtti szezon és a végre is kíváncsi vagyok. Nathan nélkül is elképzelhető a sorozat, de azért remélem Iwan Rheon és a többi stábtag nem kerül a süllyesztőbe, hisz elég sokoldalúak voltak. Köszönöm Anglia!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése