Oldalak

2014. február 27., csütörtök

A Dal 2014: Kállay-Saunders András nyert


Lassan egy hete lesz, hogy véget ért a Dal 2014, amit tudatosan kihagytam. A tavalyi ritka pocsék volt, mert egyrészt az M1 valami iszonyat bénán csinálta meg az egészet, másrészt a számok sem voltak jók, bár a Kedvesem még most is megmosolyogtat. Gondolom, fel van mindenki spanolva a tavalyi jó eredmény miatt, amit ByeAlex ért el. Idén pedig a magyarul alig tudó Kállay-Saunders András képvisel majd minket. A srác nálam azzal ásta el magát, hogy nem tud becsületesen magyarul, plusz az USA-ban nem kellett, így itthon a jóval tehetségesebb emberek elől veszi el a kenyeret. Amúgy, mint ember nincs vele problémám, mert legalább szó sincs róla a bulvárban, amit értékelek.  Szóval végül is nem nevezhető magyarnak, mégis megkapta a közönségtől az indulás jogát. Egy számot sem hallgattam meg ezenkívül a Dalból, mert nem akartam. Annak ellenére, hogy a fickó nem valami nagy szám, mégis egy egész elfogadható dalt küldünk Koppenhágába. A Running gondolom arról szól, hogy amikor minden rossz, az ember elfut. A dalszöveget nem fogom tanulmányozni, mert annyira nem érdekel. Azonban elismerem, hogy egész jó, de szerintem elég feledhető. Tavaly a Kedvesem bugyuta volt meg minden, viszont emlékezetes volt, mert ByeAlex megjelenése sem volt hétköznapi, megjegyezte őt az ember. A videoklipben előfordul pár felesleges jelenet, például a történethez semmit sem hozzáadó gyerekek meg a táncos, azért korrekt darab. A Running egy szokásos popszám, amiben akad erő és érzelmek is, bár én nem tölteném le. 

András végül is nem egy rossz választás, a Giccsparádéra legalábbis tökéletes, mert a többi nemzet sem küld jobbat. Miatta azonban idén biztos kihagyom az egészet, mert jobb dolgom lesz, mert aludni fogok. Majd neten értesülök róla, hogy hogyan fog szerepelni. Szerintem nagy reményeket ne fűzzenek ehhez a számhoz, mert nem jutunk messze. Esetleg a döntőbe bejutunk, de szerintem a tavalyi eredményt nem szárnyaljuk túl, mert most egy tipikus jóképű srácot megy egy jó, mégis felejthető, elmegy dallal. Jó nem akarok vészmadár lenni, de általában az ilyen trendeket követő popfelvételeink általában hátul végeztek. Amúgy nekem ez a Compact Discot juttatja eszembe, akik hasonló tempójú számmal mentek ki, és hát hol voltak. Mindenesetre hátha András "cukisága" az európai tinédzser lányok szavazatait begyűjti. Valahogy nekem pasiként túl nyálas. Én azt mondom, hogy ne legyen igazam, úgyhogy sok sikert. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése