Olvastam az egyik kedvenc honlapomon kritikát erről a könyvről és már akkor felkeltette az érdeklődésem. Plusz fan valamilyen bizarr rajongásom a zombik iránt, főként a The Walking Dead és az In the Flesh, bár előbbi sorozatból erősen érdektelen részek voltak eddig, míg a másik egy kitűnő minőségű angol széria. Maga az alapötlet, hogy kitört a zombiháború, és erről számol, szerintem nagyon érdekes. Mondjuk amiatt kaptam fel a fejem erre, mert Brad Bitt Budapesten forgatta az ebből készült filmet, amiből a pesti részeket ki is vágták.Tartalom: A zombiháború kis híján elpusztította az emberiséget. Az ENSZ háborús vizsgálóbizottságának munkatársaként Max Brooks találkozott a győzelem kulcsfiguráival. A világszervezet hivatalos jelentésébe végül csak statisztikai adatok kerülhettek, Brooks azonban úgy döntött, hogy a túlélők elé tárja mindazt, ami a jelentésből kimaradt. Az interjúkötetből megismerhetjük Kuang Csingsu doktort, aki megvizsgálja a nulladik beteget, és találkozhatunk Paul Redekerrel, az Oránia-terv atyjával is. A zombiháború veteránjai, az apokalipszis haszonélvezői és elszenvedői is nyilatkoznak a kilátástalannak tűnő harcról, a kormányok ballépéseiről, az emberi gyávaságról, ostobaságról, és a derengő fényről az alagút végén. E személyes hangvételű beszélgetések hű képet festenek a járvány borzalmas történetéről, pontosan dokumentálják a társadalmi és politikai változásokat, mégis megmarad bennük a legfontosabb: az emberi tényező. Brooks természetesen tisztában van vele, hogy a leírtak talán túlságosan felkavarják egyes olvasóit, de vállalja a kockázatot, mert úgy véli, nem rejtőzhetünk zsibbasztó statisztikák mögé. Mindenkinek tudnia kell, milyen volt valójában a zombiháború.
A könyvben nem a zombik a leglényegesebb elemek, hisz nem nevezném ezt zombiregénynek, inkább egy háborús dokumentumregény, hisz simán tartalmazhatna beszámolókat az I. vagy a II. világháborúról. Az író inkább kreatívabb módon a zombikat választotta, amik ugye reneszánszukat élik, bár a regény jóval azelőtt megjelent már. Én érdekesnek találtam az egészet, ahogy a különböző történeteket olvastam, amik a történet összeállásához vezettek. Szerencsésnek éreztem magam, hogy hál' Isten nem járkálnak élőhalottak az utcán, és nem akarnak megenni, bár talán annyit edződtem már, hogy talán túlélném a zombi apokalipszist.
Nem derült ki, hogy igazából mi okozta ezt a vírust, csak annyi, hogy megjelent és elterjedt. Én díjaztam, hogy nemcsak a háborút, vagy is a harcot mutatták be, hanem más oldalakat is prezentáltak, mint a gyógyszergyárakat. Akad egy gyógyszercég, ami előállított egy védőoltást, aztán ezen mennyit kaszált. Gondoljunk bele, hogy manapság is ez folyik, hisz az embereket beparáztatják egy új vírussal, aztán sokan birkaként rohannak veszik több tízezer forintért a vakcinát. Nem árt az emberek szemét néha felnyitni.
A háborús rész részletesen dokumentálva a különböző sztorik révén. Megtudhatjuk, hogy Tokióban hogyan menekült meg egy kockasrác, Angliában hogyan védekeztek a várakban, egy kínai tengeralattjáró merész lépését, Németországban milyen nehéz döntést kellett hozni, valaki egy rádióhang miatt tudott tovább menekülni a zombiktól, a hit milyen meg menedéket jelentett Oroszországban, Párizsban a katakombákban mik mászkálnak, hogyan omlott össze az USA, mit csináltak Izraelben stb. Értékeltem, hogy egy pár sorig Magyarország is szóba került, mert minket mindig kihagynak a szórásból. Mondjuk a mi hazánk egy ilyen háborúban jelentéktelen lenne. Amúgy az is nagyon tetszett, hogy nem került elő olyan nagyon az amerikai nacionalizmus, hanem a háború globális volt.
A zombik ábrázolása is tetszett, lassúak voltak, de agresszívak, aztán, hogy akadtak olyanok, akik feladták a harcot és megzombultak. A könyvben igazából nevezhették volna őket a nagybetűs Halálnak is, hiszen senkit sem igazán hitte, hogy megnyerhetik az emberek a küzdelmet velük szemben. Amúgy egy kérdés: Miért nem vágták le a megharapott végtagot? Mint a TWD-ben Hershell lábát. nem lett volna egyszerűbb, aztán kevesebb a fertőzött. Amúgy nekem legjobban a fertőzés elterjedése tetszett, hogy nemcsak harapás miatt vált valaki járkálóvá.
El kell ismernem, hogy szerintem az író a különböző nézőpontokat remekül érzékeltette. Mindegyik jól megvan írva, és tényleg úgy gondolod, hogy ezeket különböző beszámolókból állította össze. Néhol azonban száraznak éreztem némely sztorit, így kicsit az élvezeti értékéből levont. Elcsúszhatott volna a szerző a banánhéjon, hisz rengeteg történet, esemény és apróság volt a könyvben, de gondosan összefésültek a szálakat, így kapunk egy komplex, egész történetet.
Összességében: 10/9
Lány létemre kimondottan tetszett ez, mert egy érdekes világképet fest le nekünk, hisz ez simán megtörténhetett volna velünk is, mert a háború szörnyű, nemcsak a zombik ellen. Reménykedjünk, hogy hasonló sosem történik meg. Úgy látszik érdemes lenne, még hasonló típusút regényt keresni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése