Film: World War Z (2013)

A World War Z könyvet szerencsém volt olvasni, mikor karácsonyra megkaptam. Mondjuk a belőle készült filmre annyira nem voltam kíváncsi, bár valamelyik nap éppen töltögetős kedvemben voltam, meg hát gondoltam, ne legyen zombi elvonási tüneteim nézzük meg, ahogy Brad Pitt zombikat mészárol. A kritikák eléggé megoszlanak, hát kritikus kedvenc nem lett, de a nézők pozitívan fogadták, hisz 540 milliót dollárt hozott a konyhára, így megvan a gyártási költség duplája, és tervezi már a gyártócég a második részt, amire nem tudom, hogy szükségünk van-e.

Tartalom: Egy átlagos nap Gerry Lane, az egykori ENSZ-alkalmazott a családjával araszol a csúcsforgalomban. Hamarosan arra lesz figyelmes, hogy az emberek egymásra támadnak. A városban kitör a káosz, kiderül, hogy halálos járvány ütötte fel a fejét, ami harapás útján terjed. A globális méretűvé váló zombijárvány azzal fenyeget, hogy elpusztítja az emberiséget. Miután Lane biztonságba helyezi családját, a munkájához visszatérve azon dolgozik, hogy megtalálja a járvány forrását, és megállítsa a terjedését.

Különösebb elvárásaim nem voltak a filmmel kapcsolatban, hisz ezt a könyvet nagyon nem lehet adaptálni, főleg akciófilmként a szerteágazó beszámolók miatt, mégis akadtak a könyvhöz hű jelenetek, mint az izraeliek fala vagy egy-két szereplő. A tavaly nézett 28 nappal későbbhöz viszonyítva ez egy sokkal jobb film, mert szerintem sokkal jobban ragadta meg az Apokalipszis érzetet. Már az első percek után szó szerint bebújtam a takaró alá, amikor el kezdek az agresszív zombik mindenfelől támadni. Mondom, hogy elérték nálam a hatást.

Én a filmekben sokkal ijesztőbbnek találom a gyors, állatias zombikat, mert ők tényleg azt sugallják, hogy simában elkaphatnak, míg a lassú, hörgőst le tudod ütni. Ezek a lények egyszerűen nagyon parásra voltak megcsinálva. A hátam fölött nézegettem, hogy valami esetleg nem akar-e belőlem egy darabot kiharapni. Na, az aztán a hatás, ha félelmet sikerül generálni a nézőben. Szerencsémre rémálmok nélkül sikerült megúsznom.

A forgatókönyv korrektül lett szerintem összerakva, mégis sokszor támadt olyan érzésem, hogy karaktereket hanyagolják, mint a főszereplő családját vagy a megmentett kis srácot. Sajnos a poszt apokaliptikus filmeknek mindig az a hátulütője, hogy a karakterek egysíkúak maradnak vagy nem kapnak valamiféle személyiséget, hisz én is kíváncsi voltam egy pár szereplőre. Mondjuk olyan dolog, hogy mi miatt lépett ki az ENSZ-ből. Azt mondanám inkább az egészre, hogy valahogy okésan összehozták a sztorit, azonban egy csomó elvarratlan szál maradt.

A helyzet komolyságát, reménytelenségét tökéletesen jól visszaadta ez az egész. A másik üdítő pozitívum a film végkimenetele a zombiság ellenszere volt. Ami szerintem egy egész kreatív megoldást volt, és még másik filmben ilyet nem láttam. Nem akarom lelőni, hogy hogyan oldódnak meg a problémák, de ezért talán megéri megnézni ezt. Az is szimpatikus húzás volt, hogy valahogy mégis próbáltak ez ellen az egész ellen harcolni. Amúgy jó poén szerintem, hogy a zombiknak van ízlése, mert nem mindegy, hogy mit esznek.

Brad Pitt is elég szimpatikus figurát hozott, bár írtam már fentebb, hogy a karakterekről nagyon semmit sem tudunk meg, leszámítva a főszereplőről egy-két dolgot. Egy dolog zavart csak benne, hogy úgy éreztem, hogy ő gyakorlatilag sebezhetetlen, jó, nem teljesen igaz, viszont amikor Izraelbe betörnek a zombik, hoppá mégis megmenekül, és sorolhatnám a hasonló helyzeteket. Azért az egy-két percre feltűnő karakterek között is voltak szimpatikusak, akik mondjuk egysíkúak voltak.

Összességében: 10/7
A forgatókönyvben akadnak bizonyos hézagok, viszont tele van rengeteg pozitívummal és korrekt színészi játékkal. Nem azt mondom, hogy ez lesz most az évtized zombifilmje, mert nem lesz, mégis sokkal jobb, mint bármelyik B-kategóriás horror. Ez egyszerűen egy jó poszt apokaliptikus horror akciófilm egy Bard Pittel.