Film: Az Álmosvölgy legendája (1999)

Tim Burton diszkográfiájából egy pár filmje szerepel a listámon, ezek között van az Álmosvölgy legendája is. Plusz tavaly tévésorozatot is készítettek belőle, aminek mondhatni ez az előfutára volt. Mondjuk valami hasonlót vártam, mint a sorozat kapcsán valami szórakoztatót. Szerencsére nem is kellett csalódnom, ugyanis megugrotta az elvárásaimat, amivel meg is leptek, bár nem tudom, hogy miért lepődtem meg, amikor az eddig látott Burton-filmek egy kivételével mind tetszettek.

Tartalom: A Hudson keleti partvidékének tágas völgyei egyikében húzódik meg az a titokzatos, eldugott, csendes kis szurdok, melyet Álmosvölgynek hívnak. Mesebeli, varázslatos táj tele mindenféle helyi mendemondával, kísértetjárta helyekkel, éji babonával. Ide érkezik 1799 egyik vészjósló napján New Yorkból a legújabb tudományos nyomozási módszerek iránt elkötelezett Ichabod Crane felügyelő, hogy kivizsgálja a kis faluban történt rejtélyes eseteket. Három rendkívül különös gyilkosság zaklatta fel a békés kis közösség nyugalmát. Mindhárom áldozatnak levágták a fejét, és a fejek eltűntek... A falubéliek váltig állítják, tudják, ki követte el a rémséges tetteket: nem más, mint a legendás Fejnélküli Lovas!

Szerintem a film legnagyobb erőssége a hangulat és az ábrázolásmód, amikor leültem nézni, leginkább azok fogtak meg. Az egész egy kicsit szürreális. A színek is többnyire sötétek, fekete, szürke, tudván, hogy ez horror nem is lep, viszont tökéletes kontrasztot alkot ez a vér vörös színével, ebben egyszerűen valami művészi volt. Az atmoszféra egyszerűen vészjósló, borongós, komor, mégis csempésztek bele némi könnyedséget, egy kis humort. Az egész egyszerűen stílusosan 18. századi. Emiatt érzem úgy, hogy igazából nem vette komolyan magát, inkább egy kis borzongós, szórakozást szeretett volna nyújtani a nézőknek. A sorozatnak is sikerült ezt átvennie. A jelmezek, a smink egyszerűen zseniálisak voltak. Különösen az tetszett, ahogy a brutalitás is finoman lett belekeverve.

Ichabod Crane itt is sokat dob a jeleneteken, viszont a sorozatban lévő Ichabod sokkal talpraesettebb, mint filmbéli partnere. Johny Depp figurája érzékenyebb, mármint nem szentimentális értelemben, egyszerűen irtózik a vér látványától, és van benne egy kis ügyefogyottság. Pont ettől lett egyszerűen szórakoztató alak. Johny Depp valahogy szeret ilyen kicsit elvont és "béna" karaktereket megformálni. Mindig szerettem az ilyen típusú lázadó "tudósokat", akik ragaszkodnak a saját elveikhez, meg be akarják annak értelmét bizonyítani az embereknek.

A főgonosz, Lovas figurája személy szerint itt jobban bejön, mint a sorozatban. Ott egyszerűen csak félelmetes, mindenkit lemészárló, itt viszont van valami groteszk benne. Talán annak köszönhető, ahogy kiderül, hogy ki is valójában ő. Itt egyszerűen egy pszichopata, míg a sorozatban inkább egy érzelmesebb háttértörténetet kapott. Tényleg sikerült párszor rám ijeszteniük a készítőknek. Én jobban szeretem a sejtelmes horrorokat, mint a mészárlósat.

Egyedül a történet terén érzem egy kicsit csalódottak magam, mert egy mindennapi bosszúhadjárat. Mondjuk elég tompa voltam a film alatt, úgyhogy nem jöttem rá ki az igazi főkolompos, pedig általában nekem ez leszokott esni. Inkább a hangulat, a horrorelemek és a két főkarakter volt inkább hangsúlyos. Azt el kell ismernem, hogy a cselekmény folyamatosan pörgött, így nem hagyták lankadni a figyelmem. Inkább az a bajom, hogy eredetibb sztorit vártam. Valami még rendkívülibbet, bár díjaztam, hogy jelen volt a természetfeletti. Az összeesküvés elmélet jól volt felépítve.

A mellékszereplők terén ott volt Katrina, aki nekem itt túlságosan jóságos angyalnak volt beállítva, ebben a sorozat nyert, mégis egy szimpatikus, empatikus figura volt, aki csak a szeretteit igyekezett megvédeni, bár pár gyászon meglehetősen hamar túltette magát. Több érzelmi vihart vihettek volna bele a karakterébe. Ichabod segítője egy jó társhoz hűen viselkedett. A falu előjárói idióta, babonás vénemberek voltak.

Összességében: 10/8
Egy sejtelmes, mégis enyhén könnyed horror, amely jó alapanyag egy sorozathoz, de nem igazán sikerült tévéképernyőre ültetni. Egyedül a főszereplőt és Katrinat találtam jobbnak és a hangulatot sikerült átvenni. Igazából arra volt jó ez az egész, hogy megtudjam mi volt előzménye ennek az egésznek. Tim Burton tud filmet csinálni. Még horrortól ódzkodnak is ajánlom, mert nem lekaszabolós horror.