A filmet mindenki pocskondiázta, ezért kíváncsi voltam a filmre és a könyvre. Előbb meg akartam nézni, de aztán megszereztem a könyvet, úgyhogy elolvastam, de vagy két hétig, ebből rá lehet jönni, hogy nem volt valami nagy szám, közben még a Szent Johanna Gimit is elolvastam, mert jobban érdekelt. Az utolsó 150 oldalt már-legyünk-túl-rajta érzéssel fejeztem be.
Tartalom: Gatlin megyében ritkán érték meglepetések az embert. Legalábbis azt hittem. Kiderült, nagyobbat nem is tévedhettem volna.
Volt egy átok.
Volt egy lány.
És a végén
Ott volt egy sírgödör.
Lena Duchannes-hoz fogható lányt még nem láttak Gatlin városában. A középiskola új diákja mindent megtesz azért, hogy különleges képességeit és a családját sújtó évszázados átkot eltitkolja a városka vaskalapos polgárai és diáktársai előtt. Azonban az elfeledett Dél vadon burjánzó kertjeiben, borongós mocsaraiban és romos temetőiben nincs az a titok, ami örökre titok maradhatna. Ethan Wate számolja a napokat az érettségiig. Azon a napon nem csak a középiskolának, de Gatlinnek is búcsút akar mondani. Hónapok óta egy gyönyörű lány kísért az álmaiban. Amikor Lena beköltözik a város legrégebbi, egyben leghírhedtebb ültetvényére, Ethan megmagyarázhatatlan vonzódást érez iránta. Elszántan kutatni kezdi a kettejük közötti titokzatos kapcsolat eredetét.
Egy városban, ahol ritkán érik meglepetések az embert, egy titok mindent megváltoztathat.
Tipikus fantasy, amiben jön az alig-ismerjük-egymást-de-kész-lennék-meghalni-érted szerelem, ezért válik az egész hiteltelenné az én szememben, hogy már a 100. oldal környékén egymásnak esik a két főszereplő heves csókolózásban. Az különben zavart, hogy még 200 oldalon keresztül azon filóztak járnak-e, én meg már kiabáltam a könyvvel, hogy együtt töltötök időt, csókolóztok, ölelitek egymást, akkor mit gondoltok, persze, hogy együtt vagytok. Szóval nem eredeti. Fejben egy ilyet én is megálmodtam, azért van egy-két romantikus jelenetük, csak kellett még a tiltott szerelem bomba.
Érdekes volt, hogy kivételesen a narrátor szerepét egy fiú töltötte be. Kevés kötetet (fantasyn kívül is) olvastam, ahol férfi szemszög van. Nekem olyan volt, mintha egy csaj fejében lennék, mert olyan nőieseket gondolt. Szerintem az egész jobban működött volna, ha Lena is narrál, persze a végén kap kis részt, de a kettősség jobb lett volna, hiszen mégis csak szegény lányt akarják a sötét oldalra állítani, engem érdekelt volna mi játszódik le benne, hiszen ő a fontos a kötetben, nem Ethan. Talán az lett volna, hogy minden fontosabb szereplő nézőpontját látjuk. Feltűnő, hogy két nő írta. Annyira komolyan vette magát az egész.
Nem a lehetetlen kategória, amit feszült izgalommal lapozgatsz, pár éve valószínűleg így lett volna nálam, de manapság nem, úgy látszik, én nőttem ki belőlem, mert a mostani romantikus fantasyk mind egy kaptafára készülnek. Valahogy az egésznek nem volt varázsa, hiszen a végén már csak kötelességtudatból fejeztem be, mert nem szeretek könyvet félbehagyni. Az írónők fogalmazásmódja az elmegy, mint szinte minden fantasy szerzőé ilyen (kiv. Benina), pedig ketten írták. Én is írok ilyet aztán milliók megveszik. Álmodik a nyomor. Ez tipikusan az a kötet, ami vagy elvarázsol vagy nem, engem nem sikerült. Kár volt az utóbbi időben négy-öt ilyen műfajú könyvet elolvasni, mert mindegyik gyenge.
A cselekmény az első száz oldalon kimondottan unalmas, mert alig történt valami és a továbbiakban is így van, persze, én nem akadok ki, ha nem történik semmi. A végére sikerült pár meglepő fordulatot írni, bár kettőn őszintén meg sem lepődtem, mert nem. A felismerés nem rázta fel szerény lelki világomat, ez van, pedig ezeket az én korosztályommal nyeletik le. Ahogy a két főszereplő, főleg Ethan sem volt érdekes, engem Macon, Marian és Ama karaktereke fogott meg, mert titokzatosak voltak és különlegesek. Szerintem messze érdekesebb, hogy valakit kiválaszt a sötétség mégis a fény mellett harcol és nem fordul ki önmagából, ez Macon, aki szigorú volt és sajnáltam. Én mostanában a főszereplőkön kívül másban látok potenciált.
Összességében: 10/5
Nem a legrosszabb, amit olvastam, de a tipikus sablonok lehúzzák, pedig lenne egy-két érdekes dolog benne. Mindegy én egyelőre hagyom magamat ezekkel, mert ugyanazok, csak más sztorit kerítenek köré, ezért lesznek ilyen gagyi filmek belőlük. Igen, láttam a Lenyűgöző teremtmények filmverzióját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése