Az Amerikai botrányt én nagy lelkesedéssel vártam, hisz a külföldi kritikusok imádták, 10 Oscar-jelölést kapott, 3 Golden Globe-ot nyert, köztük a legjobb vígjáték/musical film díját, igazi sztárszereplőgárdát dobtak össze, hisz itt van Christian Bale, Amy Adams (akiről fogalmam sincs, hogy ki), Bradley Cooper, Jeremy Renner és a film legjobb alakítását hozó, Jennifer Lawrence. Plusz a tavalyi év egyik legjobb filmjét, a Napos Oldalt jegyző David O. Russell írta a forgatókönyvet és rendezte ezt az alkotást is.Tartalom: Irving (Christian Bale) zseni. De sajnos, a hazugság mestere, az átverés bajnoka, a történelem egyik legsikeresebb szélhámosa. Annyira, hogy olyasmi sikerült neki, ami sok, nála komolyabbnak és fontosabbnak tűnő embernek sem: beleírta magát az Egyesült Államok történetébe. Ő valamint bűn- és élettársa (Amy Adams) egy ideje kénytelen egy FBI-ügynöknek (Bradley Cooper) is dolgozni, aki ráveszi őket, hogy küzdjék be magukat a maffia felső köreibe. Ebben az izgalmas, sok új lehetőséget kínáló és nagyon veszélyes világban politikusok, bűnözők és beépített ügynökök találkoznak. És persze: nők. Ha bármelyikük hibázik, minden összeomlik, és a romok az összes résztvevőt magukkal rántják.
A film iránt akkor kezdtek aggodalmain lenni, amikor olvasgattam a port.hu fórumát, és amikor szembejött velem két kritika (köztük Szirmai Gergőé), hogy mégsem olyan jó ez, mint amilyennek látszik. Az American Hustle-ról az derült ki, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja. Miután megnéztem azt gondoltam, hogy kidobott kétóra volt az életemből, csalódott voltam, mire fel van ez úgy kint hypeolva. Régen voltam ennyire elkeseredett egy film után. Egyszerűen azt éreztem az egész alatt, hogy sem a történet, sem a karakterek nem fogtak meg, főleg, az, hogy a film vége is olyan volt, hogy a rossz elnyeri méltó büntetését, a jó meg a jutalmát. A jó alatt a szélhámosainkat értsétek. Szólt az egész valamiről, mégis szerintem olyan volt az egész, mintha az egész magának mesélne.
A csalódásán kívül más érzést egyszerűen nem kelt a nézőben. Egyszerűen a vásznon játszódó események semmilyen hatással nem voltak rám. Ebben nincsen semmi izgalom, semmi feszültség, hogy most Jézusom mindenki elbaltáz mindent, pedig alapjáraton a sztori tele van potenciállal és a vásznon zajlanak az események, mégsem sikerült semmit hitelesen ábrázolni, mintha valami művészfilm lenne. A forgatókönyv a film végére még teljesen szétesik. Az egészben csak az egot látom, hogy bezabáltassuk a kritikusokkal. Több akar lenni, mint ami.
Gondolom, hogy bennem van a hiba, hogy nem látok benne semmi egyedit, mert ilyesmi sztorit már sütöttek el, pedig nem mondhatni, hogy nem próbálkoznak. A másik legnagyobb hiba, hogy nem tud szórakoztatni, aztán vígjátéknak írták be, pedig inkább az egészben a két nők közötti őrlődés, a dráma zajlik. Mondjuk ez egész jól van kivitelezve. Ebből az egészből az süt, hogy ezt direkt az olyan nagyszabású díjátadókra csinálták, mint az Oscar, Golden Globe vagy Bafta. Szerencsére az Oscaron hoppon maradt a 10 jelölésével.
Valami jó is szóba kerüljön a film kapcsán, hogy a '70-es évek hangulatát szerintem remekül sikerült visszadniuk. Egyrészt a ruhák is az akkori időket idézik, másrészt a zenékkel sikerült ezt az atmoszférát megteremteni. Az lepett meg, hogy akkoriban is milyen merész ruhákat hordtak a nőket, amiket én még ma sem vennék fel, nem, hogy akkor. Az egésznek tényleg van egy sajátos stílusa, ami sokat dob az egészen.
A legnagyobb mentsvára az American Hustle-nak a kitűnő színészi játéka. Szerintem a film legeslegjobb alakítását Jennifer Lawrence nyújtja, aki végre egy új szerepkörben is bizonyíthatott, ugyanis Constance karaktere nagyon szeszélyes, aki túl sokra tartja magát. Talán még az ő figurája tűnt a legérdekesebbnek, és a legnagyobb hiba az volt, hogy nagyon kevés játékidőt kapott a képernyőn. Amy Adams-t most láttam először és jól játszott. Christian Bale is nagyon jól megfogta a szélhámos karakterét. Mondjuk én azért dobtam hátast, hogy képes volt egy szerep kedvéért plusz kilókat felszedni. Pozitív csalódást okozott Bradley Cooper is az anyuci kisfia FBI-ügynök szerepében. Egyedül talán Jennifer Lawrence érdemelte volna meg az aranyszobrot, hisz szerintem ő volt a legjobb.
Összességében: 10/6
Nagyon egyszer nézős film kategóriába esik, mert maximum a színészi játék miatt érdemes megnézni. Azonban sajnos ez is csak egy Oscarra gyártott film, ami sokkal nagyobb figyelmet kap, mint amit megérdemelne, miközben az Akadémia több jó filmet is mellőz, úgyhogy inkább dühöt vált ki belőlem ez az egész, főleg David O. Russell a tavalyi bájos filmecskéje után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése