Oldalak

2013. június 25., kedd

Misfits: 2. évadról; mélyebb, brutálisabb, durvább, szórakoztatóbb

Egy sorozat minőségéről mi tanúskodik leginkább? Szerintem az, hogy egy elrepül vele az idő, kettő ha darálod minél előbb folytatni akarod tovább és tovább, ezért szeretek sorozatokat darálni, főleg, ha azok olyan gyöngyszemek, mint a Misfits, amik kitűnő vígjátékdráma. Már eleve az első etappal magasra rakták a lécet, bár megvoltak a maga hibái, viszont ezzel szerintem sikerült túlszárnyalniuk, amire nem számítottam. Sajnos ezek után sem tudok erre sem maximális pontszámot kapni. Tovább spoilerekkel folytatom...


Számomra a zavaró momentum Alisha és Simon kapcsolatának kialakulása volt az utolsó két rész környékén, ugyanis ott bakiztak a készítők. Ugye a hatodik részben kiderült Simon számára, hogy a jövőbeli énje volt a maszkos és, hogy szerelmes lesz Alisha-ba, ami teljességgel rendben van, ezután leültek beszélgetni, ez aközben volt, mikor kiderült az, hogy szuperképességeik voltak, aztán beköltöztek a szállodába és ott megőrült a tejmanipulálós srác, itt sok mindenkit megöltek és Curtis emiatt visszaforgatta az időt, szóval Simon nem tudta meg az igazát, viszont a következő részben teljesen tisztában volt vele, pedig az a beszélgetés nem történt meg. Ugye volt egy három hónapos időugrás a karácsonyi részben, viszont akkor Alisha beavathatta a fiút, de a jövőbeli énje direkt kérte, hogy ne. Szóval ebben az ügyben elvesztettem a fonalat és az időutazásban is, mert ha korábban megölték az Alisha-t, akkor nem lehettek együtt, de future Simon szerint egy pár voltak. Amúgy örültem a párosnak, mert Alisha karaktere levetkőzte magáról a túlzott szexiséget és kedves lett, megkomolyodott Simon mellett, aki a végén igazi férfi lett. Azért vicces volt figyelni, hogy a csajszi féltékenykedett. Ha azt mondták volna nekem valaki, hogy összejönnek kiröhögtem volna. Emellett apróságnak tűnt a felelőtlen öldöklés. Átívelést is hamar megoldották, pedig még elnézegettem volna a maszkos alakot, akinek a kiléte ütött.


Még mindig megmaradtak a remek, vicces, pörgős párbeszédek, amik az első évadot is jellemezték, itt megmerem kockáztatni, hogy sokkal jobb szövegek voltak, több emlékezetes egysorosa volt Nathannek is és Kellynek. Amúgy vicces volt, hogy Nathan lett a Misfits Kenny-je, hisz meghalt egy párszor, és az volt a poén, hogy emlékezett is rá. A humor mellett sokkal jelentősebb szerepe lett a drámának, amik tök jók voltak, hisz megismertük jobban a szereplőket. Gondolok itt Kelly vagy Curtis új párjára, akik rövid életűek voltak, Nathan családi hátterére, Simon és Alisha kapcsolatára. Valahogy közelebb éreztem őket magamhoz, hisz megtudtam őket sajnálni és ez teljesen rendben volt. Akkor is a minél betegebb képességű ügyek és emberek ütöttek, elég ha eszembe jut a videojátékos csóka vagy a tejirányító ürge, ami a legröhejesebb képesség, ahogy szereplőink is új erőket kaptak. Ez még mindig az, amit megszerettem, amiért hálás vagyok az alkotóknak, csak még mindig félek a 3. és 4. évadtól, bár a 3. évad első része rendben volt, csak kár volt olyan sokat látni Rudyt. Amúgy ebben az évadban is jellemző volt a karakter központúság, ami bejött, hisz ez egy remek formula.

Összességében: 10/8
Jobban megszerettem mindenkit ezalatt az egy nap alatt, amíg végignéztem az évadot, viszont az időutazásos hercehurca miatt muszáj volt levonnom meg, hogy a levegőben lógott az egész, viszont ez még mindig jó és alig várom, hogy folytassam szép lassan az egészet. Megérte szombaton ezzel boldogítani magamat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése