Alig pár perce fejeztem be a Supernatural 8. évadának fináléját és enyhe sokkhatás ért a rész végén lévő cliffhanger miatt. Próbálom az államat felszedni a padlóról, mert nekem eddig ez a finálé ütötte a legnagyobbat, főleg a testvérek közötti párbeszéd fogott meg igazán. Ennyire nem rohanok előre. Szóval majdnem hivatalosan kb. 2 hónap alatt lenyomtam 8. évadnyi Odaátot, amit őszintén egyáltalán nem bántam meg, mert régen szórakoztam ilyen jól srácokon, plusz új kedvenc férfikaraktert és színészt avattam Jensen Ackles személyében. Nekem ennyiért megérte. Azt hiszem, hogy egy ideig szüneteltettem a húsz részes sorozatokat, inkább a hetikre koncentrálok, de a Trónok harcát megnézem, amit felhoztam magam a Winchester-fivérek új kalandjaival. Azt hiszem így kell egy sorozatot talpra állítani egy gyenge 7. szezon után. Tovább spoilerezem.
Az évad fő szála a Pokol kapuinak bezárása volt és a táblakeresgélés. Sok helyen olvastam, hogy ezt a szálát sokan értelmetlennek láttam. Nekem tetszettek, hogy végül is lenne egy olyan megoldás, hogy a rohadék démonok a pokol tüzében rohadnának örökké, de azért gondoltam, hogy ez nem fog összejönni, mert a sorozatnak jók a számai és nem kaszálják el, így az egyik alapkövet hülyeség lenne kinyírni. Igazából ez a szál szerintem Sam miatt volt teljesen hatásos, mert volt benne erő, hogy ez végigcsinálja akár az élete árán is, de a végén fordult a kocka. Őszintén szólva nem tudom megmondani, hogy miért így nyertek meg, viszont egyszerűen a próbák, amik leépítették Samet zseniálisan voltak tálalva és tudtam szívből aggódni a kisebbik tesóért. Pedig a tapasztalt Supernatural-néző tudja, hogy a srácokat nem lehet elpusztítani. Sam egyáltalán nem rinyált, hanem elfogadta a kihívást és az is bejött, ahogy Dean kezelte az egész szituációt.
Dean, a nagytesó pedig visszatért a Purgatóriumból, ahol kegyetlenebb lett a szörnyekkel és éberebb lett, mégis semmilyen fásultság nem jellemezte idén, hanem remekül oltogatta Samet és visszatért a korábbi önmagához, aki nagyon bírja a szép ázsiai nőket és a pitét. Még mindig imádom. Tényleg jó, hogy a 3. évados önmaga lett és nem egy elfáradt valaki, hanem egy magabiztos vadász, aki szétrúgja a szörnyek seggét és, aki még mindig az öccsére vigyáz. A Purgatóriumos részek szintén zseniálisak voltak.
Egyedül az idegesített, hogy az évad megint feszültség van a srácok között helyzettel kezdődött. Én már untam a tesók veszekedéseit. Szerencsére ennek vége lett a 10. részre. Érthető, hogyha a jellemük ütközik, hisz két teljesen más karakterű srácról beszélünk, de a 4. éve tartó bizalmatlanság már elég. Újra úgy álltak egymáshoz, ahogy korábban végre és őszintén engem majdnem meghatott az a jelenet, ahol a fináléban Sam elmondta a legnagyobb bűnét és, ahogy Dean meggyőzte, engem az fogott meg a legeslegjobban. Végre visszatért a dinamikájuk. Charlie jól mondta, teljesen olyanok, mint egy vén házaspár.
Amúgy megismertük a fiúk apai hátterét, hogy a nagyapjuk egy egyetemes volt, akiről az apjuk azt hitte, hogy elhagyta őt, pedig itt ragadt a mi századukban és nem tudott visszamenni szegény. Szóval bekerültek a képbe az egyetemesek, akik a szörnyvilág mindentudói. Pontosabban a könyveik, ami Sam és Dean öröksége, így birtokba vették az egykori főhadiszállásukat, így lett otthonuk. Például érdekes megfigyelni, hogy Dean-nek mit jelentett, hogy van otthona. A maga módján aranyos volt ahogy a szobáját berendezte. Végül is jó hely, hisz így mi is több dolgot megtudhatunk, ami segíthet. Ez a szál a ,,denevérbarlang" miatt már megérte.
Az angyalok szokás szerint bajt kevertek, ami azért furcsa, mert a keresztények egész más tartanak róluk, hát itt taplók. Castiel is visszatért a Purgatóriumból. Olyan volt, mint egy tökéletes katona, aki mindig azt tette, amit parancsoltak neki. Addig a pillanatig, amíg ez meg nem tört, amikor a szívére hallgatott. Oké, ez irtó közhelyes. Örültem neki, hogy itt van. Főleg amilyen elképesztő kémiájuk van Dean-nel. Amúgy most fedeztem fel a Destiel-fanokat. Szeretem őket, de valahogy maradjon meg ez a tesók vagyunk helyzet.
Crowley is boldogított minket a jelenlétével. Hébe-hóba démonok is jöttek. Amúgy hatalmas volt a Crowley-t jó oldalra állító jelenet, főleg, amikor nyálas monológot lenyomott. Kaptunk egy új erős démont, Abbadon személyében, aki a következő etapban még sok fejtörést okozhat. Szóval a Pokol Kapui nincsenek bezárva, de az angyalok száműzve lettek a Földre.
Összességében: 10/8,5
Az évad első felében volt három-négy döcögős rész,de visszatért arra a szintre a sorozat, amin eredetileg volt, ezért ez egy erős pontszám szerintem. Az évad második fele zseniális volt és megint voltak elborult részek, mint a rajzfilmes vagy a szerepjátékos, úgyhogy persze, hogy maradok a végéig. Én még akarok pár szezont. Ha maradnak ezek a számok, akkor van ok a reménykedésre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése