Revolution: az első két részről

 

Néhány hete már itthon is adják a tavalyi évad egyik legjobbjának kikiáltott országos újoncát, én csak az érdekes alapsztori miatt néztem meg. Elment egy nap az áram és soha többé nem jött vissza, így az emberek kb. középkori fejlettségi szintre estek vissza, ez az ígéretes alapkoncepció. Amikor néztem nekem valahogy Éhezők viadala utánérzésem volt, fogalmam sincs miért, hisz köszönő viszonyban sincs a kettő. Megnéztem, és nem jött be annyira. Néztem és nem tetszettek a szereplők, másrészt egy-két drámai elem sem, amik miatt az egész kiszámíthatóvá vált. Valahogy ezt szerintem nem sikerült eltalálni, talán emiatt nem találtuk meg a közös hangot, pedig nem mondhatom, hogy nem szeretem a disztópiákat -valami ilyesmi ez is-, hisz tetszenek az elképzelt, sivár jövőképek, itt magával a kivitelezéssel akadtak a gondjaim.

A legunszimpatikusabb a folyton család fontosságáról papoló Charlie volt, akinek az apukája tudott valamit az áramszünetről, pedig vele kellene egy hullámhosszon lennem és megértem, utóbbi megy, csak nekem túl gyors volt a továbblépése, hisz könnyeket sem igazán ejtett az apjáért, bár folyton sírásra állt a szája. Nem látom bennem azt az erőt és kitartást, mint Katnissben. Ő neki valami rossz utánzata volt, még jó, hogy Katniss nem egy bőbeszédű típus, mint hősnőnk, aki próbálta folyton a nagybátyját családcentrikussá tenni. Olyan semmilyen. A többi figura meg felejthető és szürke. Egyedül Miles bírtam, aki nemtörődömnek és tökösnek tűnt, főleg, amikor kínozta a bérgyilkost az epic-jelenet volt. Bírtam ahogy próbálta lerázni az unokahúgát. Nekem legjobban a kövér fickó AC/DC pólója tetszett. Az már régen rossz, hogy egy sorozatban egy ruhadarab számomra a legnagyobb pozitívum.

Maga a cselekmény sem tud megmozgatni, hogy jaj elvitték öcsit, mert úgy is tudjuk, hogy kiszabadítják és a család egyesül. Persze, számomra meglepő volt a rész végén megjelenő személy, de így csak a történet kiszámíthatóbb lett, plusz Miles régi katonatársával lesz gondolom egy konfliktus, hogy régen barátok voltunk, de most ellenségek és így nehezebben húzza majd meg a ravaszt. Plusz sejtem, hogy Charlie és a "Panem" katonája között lesz egy szerelmi szál, főleg, ahogy egymásra néztek, és a fickó segített neki. Mondjuk ezekből lehet még valami jó kis drámát kihozni. Az is hatásvadász, hogy a harcban egy fontosabb szereplő sem sérül meg.

Az emberek hullottak, mint a legyek. Valahogy szerintem túl sok volt a felesleges áldozat és a clishés majdnem elmondja jelenetet még nem is említettem. Apuciban is lett még volna szufla. Azért, hogy valami kis pozitívum legyen az akciójelenek remekül megvoltak csinálva, személyes kedvencem a Miles kardozós jelenete volt meg a flashback részek tetszettek, főleg a második részben, ahol tényleg megleptek, meg a végén az áramozás sem volt rossz húzás, de ezek nekem kevesek ahhoz, hogy ott tartsanak a képernyő előtt, főleg, hogy alig várom, hogy elmenjek aludni.

Összességében: 10/5

Mondhatni az egész nekem kidolgozatlannak tűnt, hisz végül is csak megalapozták a további részek történeseit, mégis olyan kevésnek éreztem az egészet. Ahogy Tibi írta a kritikájában írta érdekesebb lenne az áramszüneti utáni napok, hetek, amikor elkezdenek az emberek az új életükre berendezkedni, mert most a megszerzem az áramot dolog nekem nem jön be, pedig maga az alapszituáció érdekes, csak ne mennének el a háborús irányba, bár ezért revolution (forradalom). Tipikus Amerika centrikus sorozat, mert mi van a világ többi részén, nem lényeg.