Under the Dome: az első két részről

 

Az Under the Dome-ról néhány kritikát olvastam, amik elég pozitív hangvételűek voltak. Ez egy Stephen King könyv, A búra adaptációja, ami arról szól, hogy egyszer csak valami fal elzárja az amerikai kisvárost a külvilágtól, ebben sok ötlet lehet, úgyhogy az íróknak van miből dolgozniuk plusz exkluvíz producernek megkapták Mr. Kinget, így ő is beleszólhat, hogy mit csinálnak a művével. Én az írótól három könyvet olvastam, ezek közül kettő nagyon tetszett, egy meg félig, utóbbi nagyon távol állt az én világomtól, viszont olvastatták magukat, úgyhogy tőle is akarok még sokat olvasni. Néhány napja megnéztem a pilotot és pont az előbb végeztem a második résszel, szerintem ez jelenthet valami, hogy lesz másik nyári néznivalóm a PLL és a daráim mellett. 

Szerintem maga az alapkoncepció egy nyerő ötlet, hisz az elzártságban az embereknek több fajta arca is megmutatkozik, amik közül valamelyik az igazi, itt ki lehet érzelmeket bontakoztatni, történeteket, emberi kapcsolatokat létrehozni, anarchiát vagy összetartozást teremteni. A sorozat is szerintem ezen az úton igyekszik lépkedni, bár egyelőre az első két részben a felfedezés ment, hisz ezt a helyzet mindenkinek fel kell dolgoznia és felfognia. Szóval lehelyezték az alapokat, amiből bármit ki lehet hozni. Így jön az, hogy ez főleg dráma, itt nincsenek feszültségoldó poénok, csak aggódó embereket látunk, akik a hétköznapi embert igyekeznek megtestesíteni. Persze, volt egy-két húzás amin húztam a számat, mint Dale beköltözése vagy egy-két szerelmi szál belengetése. Azért nem sikerült nagyon meglepniük, hogy itt a háttérben valami összeesküvés is folyik a propánnal kapcsolatban és számtalan kérdés felvetődik hogy hogyan fognak élni. Remélem, arra is választ adnak, hogy mi vagy ki a fene okozta a bajt, amiről még a katonaságnak sincs fogalma? Nem hiszem, hogy a valóságban egy elektrosztatikus mező csak simán lepottyan az égből.

A karakterekkel semmi problémám nem volt. Olyanok, hogy igazából senkit sem kedveltem meg, de nem is utálok különösebben senkit, belőtték nekem a közömbös kategóriába őket, azért érdekel, hogy mi lesz a Angie és Junior-szál végeredménye, utóbbi egy kicsit bekattant érthető okokból. Asszem' szerezhetnek neki egy pszichológust. Egy kis megjegyzésem lenne Brit Robertsonról, aki Angie-t játssza, hogy vitt érzést most a játékába legalább nem faarccal játszott, mint a The Secret Circle-ben. Nem túl érdekesek, viszont ha a valaki nem bírta az elején őket, akkor nem örül, hogy leginkább rájuk helyeződik a hangsúly. Nekem a rosszfiúnak beállított városi tanácsos szimpatikus volt, hisz fontos azért neki a város sorsa meg Joe, akinek egyelőre nem hiányzik a nővére. Elfogadható színészi játék.

Az nagyon bejött, hogy igyekeztek, hogy leessen az állam, hiszen ott volt Dale esete - ott is néztem, hiába gagyi húzás egy kicsit-, Angie elrablása. A WTF pillanat mégis szegény tehén kettészelése volt még otthagyott lábakra is tudtam figyelni vagy a falról lepattanó golyó.

Összességében: 10/8
Néhány tipikus forgatókönyvi húzás billentette le egy kicsit a mérleget, mégis annyi potenciál rejlik az egészben, hogy szerintem megszerettem a sorozatot. Főleg epic pillanatokat kérek még, amikor leesik az állam. Nagyon ajánlom ha az unalmas nyári estéiteket akarjátok valami jóval elütni, mert repül vele az idő. Mindössze 13 részes lesz, ebből remélem valami kereket tudnak kihozni.