Star-Crossed: Pilot

Amikor a pilot berendeléseket olvasgattam a The CW összes pilotja felkeltette a figyelmemet. (The Originals, Reign nézős, The Tomorrow People kaszálva.) Azok között volt a Star-Crossed, aminek maga a története is érdekes volt. Lényegében egy földönkívüli srác és az emberlány egymásba szeret, plusz az ufókat próbálják integrálni a társadalomba, ami ellen hevesen tiltakoznak az emberek. Magyarán van egy Romeo és Júlia-vonal, hisz tiltott, pontosabban lesznek ellenségek, ezt már láttam, a másik szál viszont ezerszer érdekesebb lehet, hisz még mindig egy jelenkori probléma ez. Sci-finek van eladva, mégis inkább a romantikus tinijelző fog szerintem ráakadni. Ezt a műfajt nem igazán szerettem, azonban gondoltam, hogy egy esélyt megérdemel az egész.

Hétfő óta pedig érkeztek a vélemények a sorozatról, volt, akinek nagyon bejött az egész, azután vártam nagyon bizakodva az egészet, aztán kezdtek jönni az ellenkommentek, amik meg is ölték a lelkesedésem, mert mindenhol az állt, hogy pocsék, és, hogy világ legrosszabb pilotja. Azt mondom, hogy én az aranyközépút vagyok, mert először is a minősége nagyon megkérdőjelezhető, de nem is rossz, mert a maga módján szórakoztató. Még így is gondot okoz értékelés szempontjából a pilot.

Természetes, hogy az első részben felvázolják a történetet, ami egypár sebből vérzik. Számomra a legnagyobb negatívum az egészben, hogy túlságosan erőltetik a szerelmi szálat, ami eléggé kiszámíthatóra sikerült. Pedig közel sem ez a legérdekesebb pontja az egésznek. Szerintem inkább ezt mellékvágányra kellett volna rakni. Esetleg kirakhatták volna az emberlányt, és mondjuk helyette megismertethették volna Átriák kultúráját, bolygóját, személyüket. Biztos vagyok abban, hogy a részből 20 perc mindenképpen a két főszereplő pillantásaival ment el. Túlságosan nagy teret adtak az egésznek, ráadásul nagyon a kémiát sem lehetett közöttük érezni. Azonban az első jelenet, ami egy flashback, bemutatja, hogyan ismerték meg egymást. Nos, az egy kimondottan aranyos jelenetsor volt, mert a gyermeki ártatlanság sütött belőlük. Lehet, hogy jobb lett volna, ha az egész ilyen lenne.

Egyszerűen klisésnek tűnik minden. Az iskolai környezet szokás szerint az amerikai filmek kétdimenziós figuráira világít rá. Szinte semelyik szereplő sem kapott eddig semmilyen személyiséget. Papírmasé figurának tűnik eddig az összes. Ezen a szinten a The Tomorrow People-lal kezet foghat. A menő csaj és srác figurája egyszerűen péklapáttal csapnivalók, ahogy a magát tökösnek képzelő Átria srác, az az Eric is inkább irritáló volt, ahogy az ő fajában tartozó csaj is. Sugárzik belőlük az egoizmus és a magunkat felsőbbrendűnek képzeljük dolog. Mondjuk a főszereplő csajban sincs semmi, csak annyi, hogy kedves, segítőkész és a srác szemében szinte már szentté van avatva, a srácban meg egy kis tolerancia van és a jóképűség az egyéb kiegészítője.

Számomra a másik bosszantó tény a castingolás, ami leginkább a tinédzser szereplők miatt. Egyik szereplő sem néz ki kamasznak. Becsszó, hogy szerintem mindegyikük húsz felett van, sőt Matt Lanter 30 éves. Annyira hiteltelenné válik így az egész iskolai környezet számomra. Nem tudom, hogy a CW-nek mi ez a ragaszkodása. Simán lehetne tehetséges serdülő színészeket is szerezni. Például az angolok a Skins-ben tényleg valódi 17-18 évesek alkalmaztak. A színészi játék is elég lightos volt. Persze, hogy csatorna politika, csak szép embereket alkalmaznak, hogy nézőket vonzanak.

Miután a legfőbb dolgokon kibosszankodtam magam meg kell említenem, hogy az ufók maguk jónak tűnnek. Sokkal jobb lehetne az egész, ha mondjuk a 40 perces játékidőt tényleg velük töltenék ki a tininyál helyett, mert több társadalomkritikát fogalmazhatnának meg és az integrációra kitérhetnének. A sulis környezet maradhatna, csak magára az igazi beilleszkedésre helyezhetnék az igazi hangsúlyt. Például a tüntetős jelenet vagy az egyik ufó lány terrorizálása vagy éppen az iskolai verekedés teljesen reális problémák. Arra feküdhetnének rá még jobban, hogy ugye szerintem az emberek a legtöbb ismeretlen dolgot eleve elutasítják, így alakulnak ki a gyűlölködések, a rasszizmus. Be lehetne mutatni a fiataloknak, akik ebből tanulhatnának. Ebben a részében lenne bőven potenciál.

Az űrlények világát is jobban bemutathatnák: hogyan élnek? mit csinálnak? mennyire nem különböznek az emberektől? honnan jöttek? mik a vágyaik? Én azt szűrtem le róluk, hogy közel sincsenek akkora különbségek, mint amit mindkét faj hisz. Egyedül a kinézetükkel vagyok elégedetlen, azzal maximálisan nem vagyok kibékülve. Először is valamivel lehettek volna futurisztikusabbak, kevésbé humanoidok. Lehetett volna több fantázia is bennük, mint, hogy tetoválásokat festenek rájuk, és ők ezért mások. A külsőt leszámítva annyira más kérdés merült fel még bennem, hogy kíváncsivá tettek nagyon velük kapcsolatban, pedig nem rajongok az ilyen dolgokért.

Bárki, aki a díszletekért felelős, annak egy hatalmas pacsi, mert szerintem egy eléggé elképzelhető világot csinált. Nekem a kajaautomata volt a kedvencem, a mobil az nem tetszett, de ez egyéni ízlés kérdése. Azért néhol sci-fis hangulata van az egésznek. Plusz voltak egész jó egysorosok, amik közül az ufók testfelépítéséről szólók voltak a kedvenceim. Egyedül a popszámokat írhatnák ki, mert túlságosan hatásvadászók.

Összességében: 10/5
Szerintem ennél többet vagy kevesebbet nem érdemel az egész, mert közel sem rossz, viszont jónak sem nevezném, inkább egy szilárd közepesnek. Mondjuk az a legszomorúbb az egészben, hogy lenne benne potenciál, hogyha jobb lenne a forgatókönyv, a történet és a színészek, viszont akadnak jó dolgok benne, mint az ufók, a rasszizmus, a világ felépítése. Valószínűleg nem fogom követni hetiben, mert ahhoz egyelőre túl sok van, azonban nyári darára mindenképpen félrerakom. Szerintem ebből még kisülhet valami.