Nyár utolsó szombatján tartott filmmaraton résztvevője. Miért néztem meg? Avril Lavigne írta a betétdalt, ami szeretek, egész hatásos sötét nóta. A rendező pedig Tim Burton, akinek elég sok alkotását megnéztem a nyár folyamán. Egy netes barátnőm (Jazi) Burton-rajongó, így ő is ajánlott tőle egy vagon filmet, úgyhogy tuti, hogy írok még azokról is ha lesz kedvem, na meg időm megnézni tőle valamit. Egyelőre New Girl-dara lesz hétvégén. Igazából vegyesek voltak a vélemények a filmről, hát szerintem vannak hibái, de közel sem rossz.
Tartalom: Alice tizenkilenc éves, felnőtt lány. Férjhez akarják
adni, ám egyetlen porcikája sem kívánja, hogy a csúnya, ellenszenves
fiatalemberhez menjen hozzá. Szerencsére a lánykérést megzavarja a Fehér
Nyúl felbukkanása. Alice persze utána iramodik, és hamarosan újra annál
a bizonyos üregnél találja magát, amelybe sok évvel ezelőtt beleesett. A
történelem ismétli önmagát, Alice megint Csodaországban találja magát.
Ám Csodaország már nem olyan, mint régen. Az első látogatása óta minden a
feje tetejére állt. Ő az egyetlen, aki megszabadíthatja a világot a
zsarnok Vörös Királynő rémuralmától.
A klasszikus mesét se nem láttam, se nem olvastam, de a történetét ismerem. Abból kb. talán a helyszín ugyanaz, mert egyszerűen szőttek köré egy sablon fantasy-történetet. Megvan jósolva, hogy jön a kiválasztott Alice, aki legyőzi a sárkánygyíkot vagy mit, valami förtelmes gyíkszerű izét, így meg kell szerezni valami szuper kardot, aztán minden tuti lesz. Ezt már annyiszor elsütötték, hogy egy szerencsétlen valaki elkerül egy másik világba, aztán kikiáltják Megváltónak, ő neki hinnie kell magában. Oké, ez a gyerekeknek tanulságos, viszont kicsit idősebb fejjel ez már lerágott csont. Szóval a történet az egyik negatívum, de a film eleje tetszett, hogy Alice nem helyesli a fűzőt meg többi ilyen 19. századi divatelemet, egyszerre megszólalt a feminista énem és éljeneztem meg a film végén is, én meg is őrültem volna abban a korban. A másik nem tetsző dolog, hogy bennem számtalan kérdés felvetült: miért nem lopták el eddig a kardot? Más miért nem lehet a kiválasztott? Mitől különlegesebb Alice? Voltak ott harcosok, az ellen az ocsmány gyík ellen.
Nekem Alice lázadó természete bejött. Úgy tudom, hogy ez volt Mia Wasikowska első nagy játékfilmje, hát nekem elmegy volt, bár passzolt hozzá a szerep, nekem a valóságos jelenetei tetszettek, de kicsit zavart a sok értetlen arckifejezése. Mondjuk egy Jane Austen álmokkal tele és saját elhatározásokkal, amit az ottani kor szokásai igyekszenek kiirtani belőle, meg is tudom érteni, hogy miért menekült el. Johny Depp, aki szerintem elvette a show-t a Bolond Kalapos szerepében, nagyon bejött, mert elszórakoztam rajta. Aztán a két testvér is vicces volt. A Vörös Királynőn meg jókat röhögtem. Látszik, hogy az egész nem vette komolyan magát. Azok a mimikák, Helena Boham Carter tud. A Fehér Királynő kicsit ilyen elvarázsoltnak tűnt, de pont passzolt Anne személyiségéhez. Egyedül az arcoskodó kis egér idegesített, én már a film elején lecsaptam volna, persze nem csinálták ezt.
Már nem is meglepő, hogyha azt mondom, hogy a film látványvilága abszolút korrekt volt, hát Oscar-nyert, bár nekem az egész nagyon mű volt. Szép volt, mert voltak tájak, a sötétek azok tényleg ijesztőek lettek. A film végi harcjelenet meg egyszerűen semmilyen volt, mégis ezek ellenére tök jól elszórakoztam az egészen.
Összességében: 10/6
Bár enyhén negatív a hangvétel, de a történetet leszámítva a többi téren korrektül vagy remekül teljesített a film. Mondjuk szerintem enyhe túlzás volt az 1 millió dolláros bevétel, amikor ennél sokkal kifogástalanabb művei is vannak a rendező bácsinak, de ami király, azt nem nyomatják. Ha agykikapcsoló mesére vágytok egyszer megéri megnézni, max a látványtervezés miatt, bár nekem az sem jött be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése