Oldalak

2013. szeptember 29., vasárnap

New Girl: a szerethető komikum

 

Én alapjáraton sorozatokban inkább drámákat nézek, maximum Family Guy-t, Simpson Családot vagy Weeds-et nézek, azért a Comedy Central volt az egyik kedvenc csatornám nyáron. Mégis nekem a Két pasi meg egy kicsi vagy az Így jártam anyátokkal egyszerűen szokványosak, nem látom benne a nagyságot, bár mindkettőből, ha elkapok egy pillanatot elmosolygok, kb. így voltam a New Girl-lel, amiről csak áradozó kritikákat olvastam, ez vett rá, hogy megnézzem és Zoey Deshanel miatt. Láttam a pilotot, ami túl átlagos, semmilyen volt nekem, egyedül a három srác kapcsolata Jess-szel tetszett, nem jött be, amúgy tavasszal láttam. Valahogy a sorozatjunkie.hu-n dicsérőek voltak a kommentek és nem tudom a második rész után faltam az egészet, így ez igazi első őszi darám. Igazából előtte megnéztem a 2. évad zárórészét, amiben Taylor Swift szerepelt, és láttam, hogy valakik együtt vannak, emiatt tértem vissza.

Beleszerettem a New Girl-be szó szerint. Az egész hangulata, a szereplők, a viccek, nem röhögöm halálra magam, mégis úgy fel tudja dobni az embert egy pocsék nap után, személyes tapasztalat. Pedig aztán én ritkán nézek szitkomokat. Nem is gondoltam, hogy a bizonytalan kezdés után valami ennyire klassz lesz. Persze, ez sem egy egyedi valami, de manapság jónak és kicsit kilógónak számít. Mégis szerintem a legtöbb mainál jobb és főként a szereplők miatt, így félek a folytatástól, mert kíváncsi vagyok, hogy tudják-e tartani a lendületet. Egyszerűen nem tudom, hogy mi a titka? Talán az, hogy feelgood és egyáltalán nem veszi komolyan magát.

Mielőtt írnék a karakterekről számomra kedves apróságokat írok meg, amik miatt tényleg megszerettem az egészet. Ismerős arcokat és zenéket hoztak be. Szerintem mindenki tudja, hogy milyen jó érzés számára, ha általa szeretett színészeket láthat egy szériában. Nekem is ilyen volt látni Stephen Amellt, aki még vígjátékban sem rossz, Jamie Le Curtis-t, Jess anyjának szerepében, igazi energiabomba, Brenda Song-ot, őt is kezdik felfedezni az országos csatornák, Dylan O'Brien, tök jól alakított még ez a szerep is passzolt hozzá vagy Taylor Swift-et, aki az egyik kedvenc énekesnőm, bár kis szerepe volt, de aranyos volt. Nekem tök nagy öröm volt az AC/DC You Shook Me All Night Long-ját, Taylor Swift 22-ját, Pink Blow Me (One Last Kiss)-ét vagy Ellie Goulding Anything Could Happen-jét felfedezni, utóbbihoz pedig a legkedvesebb jelenetem kapcsolódik. Én még a poénokban is elejtett utalások is tetszenek, például volt egy Adele-vicc. Hozzám, ezért is áll közel az egész.

A főszereplő, Jess, akit a pasija megcsalt, ezért villámsebesen elköltözik, talált egy hirdetést, azt hitte, csajok adták fel, de kiderült három srác volt a feladó, akikhez végül beköltözik, így kezdődik egy kicsit szokatlan helyzet. Sok helyen olvastam, hogy nem ő a mozgatórúgó, hiába ő a főszereplő, de nekem Jess, a kedvencem, mert valahogy a bohókás személyisége egy kicsit közel áll hozzám. Egy abszolút optimista, kicsit bolond lány, aki a különcségei ellenére is tökéletesen szerethető figura, pont azok által nő az ember szívéhez, főleg amilyen ostobaságokat elkövet. Zoey Deschanel tökéletesen ráérzett a szerepére, szó szerint úszik benne és élvezi az egészet. Én bírom ahogy énekel.
Nick, a srácok közül a legfőbb kedvencem, mert szerintem ő egy reális pasifigura. Tudjátok a morgós medve, aki valójában egy csupa szív fickó. Jake Johnson szintén tök jól eljátssza ezt, én leginkább az arckifejezései miatt bírom, főleg az tetszik, amikor tágra nyílnak a szemei, és, hogy tök természetesen veszi a poénos pillanatok. Ő igazából nem a tökéletes férfi, sőt teli van hibával, mint bármelyik más karakter, de idővel kiderül, hogy ő is miért vált ilyenné.
Schmidt, mondhatni az ügyeletes szépfiú, abszolút tenyérbemászó. Nekem az első részben unszimpatikus volt, amiatt, hogy elvolt telve magától, viszont a szokásai ellenére hamar megszerettem. Mondjuk én teljesen kiakadtam, hogy mennyi energiát fordít a külsejére, mert én lány vagyok és a negyedét sem csinálom annak, amit ő. Igazából egy kövér srác volt, aki lefogyott, így lett csajmágnes. Amennyire önteltnek látszik, annyira helyén van a szíve.
Winston, a fekete srác, én őt is bírom, hiába utálják sokan, viszont én magam is elismerem, hogy szegényke valahogy kicsit feleslegesnek látszik a srácok között. Mondjuk az ő bizarr perverzióin is jókat lehet mosolyogni. Kíváncsi vagyok, hogy most cicája van mit kezd vele. Furcsa fickó, de tényleg el kell ide ő is.
Végül az ötödik kerék, Cece, Jess legjobb barátnője, aki egy dögös indiai modell csaj. Én leginkább a szarkasztikus beszólásai és az esze miatt bírom, mert megdönti azokat a téveszméket, hogy a modellek ostobák.
Igazából az ő barátságuk a lényeg. A srácok és Jess olyanok, mint a testvérek, ebből jön az, hogy mindenkit hamar megkedvel az ember. Például mindig igyekeznek segíteni egymásnak és tanácsokat adni, de röhögnek is egymáson. Már csak azt várja az ember, hogy mikor jön össze valamelyikük Jess-szel ;) Innentől spoilerezek.

Két fő szerelmi szál van, amik mindegyike jó, de megvannak a veszélyeik.
A mostani kedvenc tévés szerelmes párom, Nick és Jess, mert eszméletlen, hogy mennyi kiegészítik egymás és milyen dinamika van a két színész között. A vitáiknál szó szerint izzik a levegő, az ember már csak az egymásnak esésüket várja. Én már az 1. évad végén sejtettem, hogy valami alakul közöttük, amikor Jess nem akarta, hogy Nick elmenjen, plusz ott volt Nick lerészegedős része, ahol elmondta, hogy kedveli Jesst, én úgy értettem. A 2. évadban pedig tényleg kiépítették a hozzájuk vezető utat, vagyis hogy egy pár váljon belőlük. Pont tegnap értem el azt a részt. Ki is írogattam a twitteremre. Nekem leginkább a 2x08 tetszett, ahol Jess szüleinek a kapcsolata volt kontrasztba helyezve az övékével. Nagyon-nagyon vártam az első csókot, ami meglepetésként ért. Az abszolút favorit, mégis a 2x23, ahol enyhe féltékenység látszott a férfin, aztán a végén felkapta a lányt és egymáséi lettek. Szerintem a szerelem a valóságban is ilyen, hogy az ember nem gondolkodik, miközben történik. Szerintem a kételkedés magvait is jól vetették el, hogy tényleg illenek-e egymáshoz, de végül is sikerült ezeket megölni. A 3. évad elején látszik, hogy mennyire jók együtt. Én már csak a szeretlek szót akarom hallani :)

Schmidt és Cece, akik először testi kapcsolatot folytattak, aztán elkezdték kedvelni egymást, majd szerelmesek lettek. Az ő párosuk is eléggé passzol, mert hasonlóak. Sajnáltam, amikor az 1. évad végén szakítottak, persze teljesen érthető, hisz bizalom nélkül egy kapcsolat sem működik. A 2. évadban az ő összeboronálása is folyt kevés sikerrel, ugyanis Cece férjhez akart menni, de szerencsére nem jött össze. Igazából Cece-t egy jelenetben nem értettem, amikor Schmidt egy őt dicsőítő monológot mondott, én visszafogadtam volna a helyében. Amúgy bekerült a képbe Schmidt exe, Elisabeth, akivel kövérként négy évig együtt volt, újra megszerette. A 2. évad végén választani kellett volna kettejük között, ez átjött a 3. évadra. Mindkettőt szereti és nem akarja őket megbántani, ezért jár mindkettőjükkel, ez sem jó, mert összedől előbb-utóbb a kártyavár, és mindkettőjüket elveszíti. Meg lehet érteni, hogy miért csinálja ezt.

Összességében: 10/9
Egyedül a szokványosság miatt vontam le, de a többi téren remekel a New Girl. Annyira tele van szívvel és lélekkel, hogy csak mosolyt akar csalni az ember arcára, hogy engem megnyert.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése