Oldalak

2014. január 12., vasárnap

Utopia: az 1. évadról

 

Érdemes ám angol sorozatokat nézni, hisz ott van a többnyire kitűnő minőségű Skins, a remek drámakomédia, a Misifts és a mindössze 3 részes, de remekül felépített In the Flesh. Tavaly év elején pedig egy új unikummal támadták a szigetország lakói, ez az Utopia, amibe a pozitív kritikák miatt vágtam bele. Bíztam benne, hogy jó lesz, és tényleg kellemesen csalódtam az egészben. Tényleg több európai sorozatot kellene nézni, hisz már nekem a Les Revenants bizonyított, hogy itt is tudják, hogy hogyan kell filmet és sorozatot csinálni.

Az első szavam miután megnéztem az pilotot a bizarr volt. Az egész fényképezése, zenéje, világa, karakterei egyszerűen bizarrok voltak, bár leginkább a szürreális illik rá leginkább. Valahogy ilyen lett az egész hangulata és koncepciója. Mintha a sorozat egy párhuzamos világban játszódna, ami különösen színes és művészi. Az egésznek egy teljesen furcsa atmoszférája, ami miatt továbbnézed.

Én már az 1. résszel kenyérre voltam kenve, mert megfogott ez az egész világ, hisz egyrészt a történet remekül volt felépítve, mindig kaptunk új kérdéseket, és mindig kaptunk válaszokat. A forgatókönyv érezhetően teljesen feszesen és remekül volt megírva és éreztem az évadzáró után, hogy az egész teljes lett, annak ellenére, hogy a cliffhanger számtalan kérdést felvetett bennem. A Scandalt leszámítva nem láttam mostanában olyan sorozatot, ami mindössze hat részben felvet problémát és meg is oldja. Egyáltalán nem lett túlzsúfolt és összecsapott. Az embernek a nézése közben olyan érzése van, hogy szinte minden jelenetnek van célja. Amúgy szimpatikus húzás volt, hogy mai problémák is előkerültek, mint a túlnépesedés vagy a globális felmelegedés.


Nekem az összeesküvéses történet mellett a fényképezés tetszett. A kamerázás annyira európai volt szerintem. Nagyon gyönyörű képeket lőttek mellé. Némely fotó láttán úgy éreztem, hogy egyet simán lekaphatnék és beállíthatnám háttérképnek. Erre mondom azt, hogy volt benne valami művészi. Ez lehet a készítő hatása, mert ő színházban dolgozott. Másrészt a gyilkolásos jelenetek is nagyszerűen voltak megcsinálva. Brutális volt, mégis volt valami művészi, ahogyan megoldották.


A szereplőknek sikerült a röpke szezon alatt karaktert adni. Az én kedvencem a kissé különc és furcsa Jessica Hyde, aki elég random módon tűnt fel és meg is tudhatjuk, hogy kicsoda ő. Bennem Lisbeth Salander-re emlékeztet A tetovált lányból a viselkedése és a jelleme miatt. Talán ő is a legkomplexebb karakter itt. Az őt alakító színésznő amúgy szerintem rémisztően sovány. Arby is érdekes figura volt, ahogy monoton és abszolút rideg módon emberekkel végzett. Az egész felfordulásba belekerülő csipetcsapat majdnem minden egyes tagját szimpatikusnak találtam. Közülük leginkább Garth és Wilson volt a kedvencem, bár utóbbi iránt a szimpátiám el is oszlott a zárórészben. Becky és Ian egyszerű emberek voltak. Igazából mind majdnem hétköznapi figurák, akik belekeveredtek ebbe az egészbe, viszont nem értem, hogy miért pont ők a "kiválasztottak". Efelett nem tudom napirendre térni.

A gonosz oldalt is remekül ábrázolták, akiknek igazából megértettem a motivációjukat, mert egy elég érdekes mindennapi problémát vetettek fel. Eléggé félelmetesnek és mindenkivel leszámolónak voltak bemutatva. Ilyen szempontból tipikus gengszterek, akik nem félnek gyerekekkel is végezni.

Összességében: 10/9
Volt néhány sejthető húzás és még mindig nem értem, hogy miért őket négyüket vadásszák, viszont az egész remekül ki van dolgozva, izgalmas, jó a zene, gyönyörű a fényképezés, az operatőri munka. Egyszerűen ezt mindenkinek látnia kellene. Ilyenkor döbbenek rá, hogy több európai sorozatot kellene néznem. Majd még lesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése