Bates Motel egy kisvárosi krimi dráma, amit elég nehezen daráltam le. 4 hónap alatt jutottam el a végére. Ez azért sokat elárul, hogy mennyire voltam elvarázsolva ettől. A Supernatural érdekesebb volt, kb. akkor volt az a nagy darám. Pedig egyáltalán nem egy rossz sorozat, de nincsen különösebb lekötő ereje, ami miatt azt mondanám, hogy muszáj tovább néznem a részeket. Az évad 1. felét még csak-csak elnézegettem, de a 2. felében úgy éreztem, hogy nem történik semmi, unatkoztam, banálisnak a tűnt az új főbűnöző. Számomra az egészből a legjobban az érdektelenség süt, mert hiába csináltak, gondoltak át nagyjából mindent jól a készítők, csakhogy a tipikus titkos amerikai kisváros misztikuma kevés volt. A sorozatból egyszerűen hiányzik a varázs és a realitás érzetet megölték az évad 2. felében.
Tényleg igaz az, amit sok kritikában olvastam, hogy a sorozaton belül mintha két miniévad lenne. Az 1. nálam megütötte a korrekt szintet, és a lezárása teljes mértékben megütötte a zsenialitást. Tudom, hogy 10 rész ellenére elég lassú tempójú, amivel nekem igazából semmim problémám sincs, mert valamikor nem a történet számít, de itt igen. A 2. fő történet szál elment egy olyan irányba, ami nekem nem tetszett, túlságosan irreális, banális és unalmas lett. Legalább a fickó feje utálatos volt. Ezzel az volt a bajom, hogy nem tudtam ezzel hova akartak kifutni, mert nekem az a válaszom rá, hogy sehova. Néha azt hittem, hogy bealszom az évad maradék részein. Már csak az akaratom miatt akartam látni, mert nem szeretek félbehagyni dolgokat. Kicsit ez az egész nekem az amerikai kisváros, ahol mindenkinek vannak titkai amerikai egót erősíti.
Tényleg igaz az, amit sok kritikában olvastam, hogy a sorozaton belül mintha két miniévad lenne. Az 1. nálam megütötte a korrekt szintet, és a lezárása teljes mértékben megütötte a zsenialitást. Tudom, hogy 10 rész ellenére elég lassú tempójú, amivel nekem igazából semmim problémám sincs, mert valamikor nem a történet számít, de itt igen. A 2. fő történet szál elment egy olyan irányba, ami nekem nem tetszett, túlságosan irreális, banális és unalmas lett. Legalább a fickó feje utálatos volt. Ezzel az volt a bajom, hogy nem tudtam ezzel hova akartak kifutni, mert nekem az a válaszom rá, hogy sehova. Néha azt hittem, hogy bealszom az évad maradék részein. Már csak az akaratom miatt akartam látni, mert nem szeretek félbehagyni dolgokat. Kicsit ez az egész nekem az amerikai kisváros, ahol mindenkinek vannak titkai amerikai egót erősíti.
Rácáfolok a legutolsó mondatomra, mert a sejtelmes, titokzatos helyszín sokat hozzáad a hangulathoz. Ez a kisváros feeling tökéletes ehhez az alapkoncepcióhoz. Enyhe realitás érzetet kölcsönöz az egésznek. Igazából egy tipikus krimihelyszínt kaptunk. Az atmoszféra sokat hozzáad a sorozat enyhe egyediségéhez. Kicsit az európai sorozatokat idézi fel bennem. Azért az agyatlan országos sorozatoknál, ez átgondoltabb, hangulatosabb, a sztori ellenére van benne egy kis ész, meg nem néz hülyének.
A történet ellenére szerintem vannak nagyon jó pontjai a szériának. Az írók szerintem remekül megcsinálták a cseppet sem hétköznapi anya és fia kapcsolatot. A karakterábrázolás a két főszereplő részéről szerintem csillagos ötös. Az egymáshoz való viszonyukat is remekül ábrázolták, amiből kiderült, hogy Norman mennyire különös módon kötődik az anyjához. Norma anyai ragaszkodás szerintem már elég túlzó, mert észrevehetné, hogy azért a tinédzser fia valamikor önállósodni fog. Velük kapcsolatban miközben néztem, mindig a bizarr szó villant be. Abból indulok ki, hogy szerintem inkább az anya-lánya kapcsolat ilyen, bár az én anyukám inkább az akarat felé terelget. Az egész nem működne Vera Farmiga és Freddie Highmore közti kémia nélkül.
A Pszichó című film főszereplője ugye Norman Bates. Valamikor megnézem majd a filmet. Szerintem egyszerre sikerült egy hétköznapi srácot és egy ijesztő gyilkost formálniuk belőle. Egyszerűen szólva egyszer Dr. Jekyll és Mr. Hyde. Ha rágondolok, mindig ez jut eszembe róla. Az a szerencse, hogy az őt alakító színész remekül alakítja, mert azt bizonyítja, hogy vannak jó fiatal színészek a mai generációból. Egy nagyon komplex figura és komoly feladat az ő kettősségét eljátszani, aki azt megoldja, az profi. Nem vagyok előítéletes, de a színész feje enyhe őrültségre utal. A folytatásban az ő gyilkossá válása lesz jó.
Norma figurája is egy átgondolt karakter. Vera Farminga játéka briliáns, főként, amit a pilot epizód vége felé alakított a megerőszakolós jelenetben. Egyszerűen meg kell emelnem a kalapom. Norma egy aggódó, védelmező anya. Ő igazából jót akar a fiának, bár szerintem természetellenesen ragaszkodik hozzá. Jó kis figurát sikerült neki adni az évad folyamán. Nem tudom, hogy mennyi mindent lehet még kihozni belőle, mert szerintem ő a pilotban villantott. Igazából egy szimpatikus szereplő, mivel nőként meg tudom érteni, hogy mit, miért tesz.
A mellékszereplők között is akadnak emlékezetes figurák. A Seriffet például szerintem megint jól alkották meg, mert a jó külső mögötti rosszfiú figuráját rejti magában. Meglepett, hogy Under the Dome főszereplője köszönt vissza nekem. A legszimpatikusabb Emma volt, aki egy egyszerű, okos, intelligens, betegeskedő lány. Egyszerre sajnáltam és mosolyogtam rá kedvesen. Dylan-nel nem volt problémám, de ehhez az egészhez nem adott nekem hozzá.
Összességében: 10/7
Ha az utolsó négy rész jó lett volna és lenne valami lekötő ereje nem kezdtem volna ezt az egészet volna ilyen negatívan. A legerősebb pontja az egésznek a színészek, akik remek drámai alakításokat nyújtanak, úgyhogy emiatt talán megéri megnézni. Most elgondolkodtam, hogy folytatom-e, de benevezek a 2. évadra a finálé vége miatt. Igazából a karakterek és a hangulat jó, úgyhogy remélem a minőség a folytatásban jobb lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése