Tegnap végig néztem az Eurovízió magyar válogatóját. Tavaly csak belekukkantgattam, de akkor sem voltam lenyűgözve a tegnapi után meg főleg nem. A műsor dögunalmas volt, csakhogy még ennél is cifrább kifejezések jutnak róla eszemben, ennyire pipa csak az X Faktorra voltam tavaly, de most szépen a Dal is feliratkozott a tehetségtelen, érdektelen műsorok listájára, hát nem tudom miért lepődöm meg, amikor maga az Eurovízió is ilyen, ahol énekelni nem tudó mamák lettek a harmadikak, azt nem lehet komolyan venni.
Egy kis személyes vélemény a Giccsfesztiválról, az egész arról szól már, hogy benyaljunk az USA-nak, akárki akármit mond ez az igazság, hisz basszus a résztvevők még az X Faktor 3. szériáját is alulmúlják, pedig ott volt Zámbó Krisztián, és ez elég nagy szó.
Az járt a fejemben, hogy ehelyett ezerféle hasznos dolgot csinálhatnék, csak pechemre pont előtte elolvastam Meg Cabot könyvét, írni nem volt kedvem, filmet nézhettem volna, mert este megtaláltam a francia Házibuli című filmet, amit nem igazán értettem, hogy miért este tíz után adták le, mert korombeli kamaszok voltak benne és csak 12 karikás volt. Szóval tényleg csinálhattam volna mást, sőt még tanulhattam volna is. Szerintem ez sokat árulkodik a műsorról, hogy nem kötötte le a figyelmemet. Főleg, hogy azzal foglalkoztam milyen pulykát tömtek Baricz Gergő kabátjába.
A legnagyobb problémát a dalok jelentették, hiszen középszerűek, bénák, silányak voltak, azért nem mindegyik. Most nem írok külön értékelést mindegyikről, mert 10-ből 7 az negatív lenne és bőven 10/5 alatt lenne a többség, talán egy-kettő kapna egy hatost. Amúgy eldöntöttem, hogy ilyen mezőnyben a fabatkát sem érő hangommal nevezek, hiszen ilyen szövegű nótákat én is írok, mint amiket elkornyigáltak, így nekem is lenne esélyem. A ledöbbenést a zsűri okozta, mert érdemtelenül agyondicsérték a nótákat, és az ítészek állítólag két neves dalszerzőből, énekesből és egy rádiósból áll. Komolyan mondom, hogy csalódtam ilyen szempontból Rúzsa Magdiban, akit az ország legjobb énekesnőjének tartok és biztos jó hallása van, erre ilyen szemét számokat agyondicsér. Gondolom a zsűrit nem a kritizálásért fizették.
Mindössze három dalt emelnék ki, amik tényleg jók voltak. Az első Keresztes Ildikó, aki bizonyított a néhány évtizedes tapasztalatával, egyébként, hogy őszinte legyek, amikor a nevét megláttam, először azt gondoltam mit akar, de meghallgatva a számot tipikus Ildikó rockos szám, amiben ott van a szíve, mehet Eurovízióra. A második Agárdi Szilvia és Pál Dénes, akiknek a stúdiófelvételük jobban tetszett, mint az élő előadás, de egy szerethető dal, főleg azután, amit Tibi, a media-addict.hu szerkesztője leírt basszus elképzeltem, hogy milyen lenne az, de szerintem abban benne van a szánalomkeltés. A harmadik Baricz Gergő, de vele az az érzésem, hogy nem odavaló, viszont még az egyik legjobb szám volt, bár érdekes módon nekem az angol verziója jobban bejön, ami fura. A többit elfelejthetjük.
Összességében: 10/5
Kétszer aláhúzva, de maradok jövő hétre, mert Janicsák Veca, a kedvenc magyar énekesnőm is jelentkezett, bár más kérdés, hogy nekem rohadtul nem tetszik a dal, ami kár. A továbbjutókkal nagyjából elégedett vagyok, bár számomra megmagyarázhatatlan, hogy Rácz Gergő és Palcsó Tomi, hogy jutott tovább, bár a Gergő dala még az elmegy kategória. Mindegy kíváncsi vagyok kinyer. Legyen Keresztes Ildikó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése