Erről a sorozatról két végletet olvastam az egyik a pozitív, imádó a másik a negatív, utáló vélemény, így megosztónak nyilvánítottam, így muszáj volt megnéznem, mert nekem jónak tűnt, és szeretem a karakter drámás sorozatokat. Mondjuk pár hete volt annak, hogy megnéztem, a drága, jó indavideó szétszívatott szó szerint. Az az egyetlen szerencséje, hogy sikerült megnéznem, mert virtuálisan szétvertem volna. Az Emily Owens M. D.-ről annyi még, hogy az első évad 13 részes és elkaszálták, így nyugodtan nézhettem.
Az egész olyan, mintha a tipikus amerikai iskolás környezetet beültették volna egy kórházba, hát ez történt, és a főszereplőnk, Emily ennek nem örül, mert a gimiben is folyton kicikizték, az a hab a tortán, hogy a gimis ellenségével ugyanott rezidensek meg bele van zúgva a legjobb barátjába. Ha így ezt a történetet meghallom azt szűröm le róla, hogy egy tipikus amerikai tinédzserfilm. Valahol olvastam, hogy a Bajos Csajok és a Graice Klinika ötvözése, előbbi filmet még soha nem láttam, pedig Lindsay Lohan játszik benne, utóbbi pedig az egyik kedvenc sorozatom.
A pilotot elnézve hatalmas GA után érzetem volt. Az egész annyira hajazott rá a főszereplő önelemző gondolatai, a szerelmek, a helyszín, a betegekkel való törődés, ebben az egyetlen pontban le is nyomja a Grey's Anatomy-t. Nem is tudom, hogy ezt negatívnak vagy pozitívumnak tekintsem, mert érezhetően irigyeltek valamit a GA sikeréből, viszont ez a középiskolai hierarchia elmozdítja a GA-utánzásból. Amúgy Emily nekem tiszta Izzie volt, mert jószívű, ügyetlen, szerethető, meg ő mindig jót akar, de hülyeséget csinál. Talán emiatt lett a kedvencem Emily.
Ha elhagyom a szemet szúró apróságokat, akkor egy egész élvezhető, vicces, szerethető drámát kapunk, hiszen a drámai és a vicces részek nagyon jól működnek együtt és külön-külön is. Emily elszórakoztatja az embert, amikor elkövet véletlen ballépéseket. A másik hatalmas pozitívum az egyértelműen a szereplők. Gondolok itt a határozott talpraesett Tyra-ra, vagy Micah-ra, aki jóképű és segítőkész, vagy Cassandra, aki igaz gonosznak van beállítva, mégis van benne szimpátia. Mélységet is sikerült adni nekik, hiszen mindegyiküknek van háttértörténete, ezek közül Cassanra-é volt a legszomorúbb.
Szóval a dráma rész remekül működik a betegek és az orvosok között.
(Megjegyzés: Még ilyen sohasem volt, hogy egy első rész megríkat, de ennek sikerült, mert Emily szerelmi vallomása és utána az elutasítás szívfájdító volt. Basszus megkönnyeztem, mivel lány vagyok, nem gáz, de ezt hogy a fenében érték el?)
Összességében: 10/7 - ez a GA érzés nálam nagyon befigyel, de a legjobbaktól tanulnak legalább, amúgy maga a dráma a része a sorozatnak az kitűnően működik, ezért persze, hogy vevő vagyok a folytatásra. Már rég megnéztem a második és harmadik részt, csak más bepótolni való sorozataim voltak, így le vagyok maradva hét résszel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése