Oldalak

2013. augusztus 11., vasárnap

So Undercover (2011) - Beépített szépség 2.0

Én javíthatatlanul szeretem Miley Cyrus-t, hiába hordják le a sárgaföldig, én akkor is szeretem, mert ő volt életem első kedvenc sztárja a Hannah Montana miatt, aztán jöttek a szólódalai, amik messze überelték a HM-eseket. Ebből leszűrhető, hogy az énekesnői munkája sokkal jobban érdekel, mint a színészi, persze megnézem a filmjeit, mert csak, viszont nem annyira jó színésznő, hajlamos túljátszani és egy-két fejjel végigjátszani a szerepeket. Legutoljára filmet tőle tavaly láttam a LOL-t, amit itthon és külföldön is többségében negatív kritikákat kapott, szerintem közel sem volt olyan rossz, viszont egy középszerű, kiszámítható tinifilm. Kíváncsisággal és félelemmel vártam a legújabb mozifilmjét, amit végül is DVD-n adtak csak ki, plusz ez is többségében negatív kritikákat kapott és alacsony pontszámot. Szóval minimális elvárásaim voltak.

Tartalom: Molly Moris kemény magánnyomozónő, akit most az FBI felbérel, hogy épüljön be egy iskolai lányszövetségbe, megvédendő egy gengszter lányát egy esetleges megtorlástól. Molly-nak fel kell vennie egy kifinomult egyetemista lány álcáját, ha el akar vegyülni. A beépülés után viszont kénytelen rájönni, hogy nem mindenki az az iskolában, akinek hitte őket - még ő maga sem.

 
Az egész a Beépített szépséget másolja. Konkrétan voltak olyan jelenetek, amiket tudtam, hogy honnan szedtek az előbb említett filmből. Számomra ez egy negatívum, mert próbálkozhattak volna saját ötletekkel. Csak annyi különbség van, hogy Sandra Bullock-ot lecserélték Miley Cyrus-ra, a szépségversenyt egy lánykollégiumra, a maffiózó chipet akar, nem a kolléga a szerelem. Nagyjából az alaphelyzet, hogy valakit meg kell védeni és keresni a rosszfiút, az teljesen stimmel. Engem zavart, hogy konkrétan remakekelnek, csak ezt nem tették hozzá a készítők. Hozzáteszem, hogy ez akármennyire tűnik rossznak, annyira nem húztam fel magam rajta, mert egész korrektül ment az újrahasznosítás.  
Maga a történet sem tartalmaz sok eredetiséget, így válik valamennyire a cselekmény kiszámíthatóvá, bár hazudtam, mert kevés dolgot tudtam megtippelni, hogy mi fog történni, például a vége felé a gonosz személye, mint a BSZ-ben meglepő, tényleg a végén hoztak néhány jó kis fordulatot. Ez egy tipikus limonádéfilm, amin ki kell kapcsolnod az agyad, hogyha élvezni akarod normálisan. Azért voltak olyan karakterek, akit simán kihajíthattak volna, mint Douglas Booth, aki tényleg csak azért kellett, hogy összejöjjön a főhőssel, ha lelőttem a csattanót bocs, igazából szerintem a történethez semmit sem ad, vagy Megan Park karaktere, aki a tipikus szőke nő, bár neki akadt egy-két jó beszólása.


Molly Graice Hart fiatalított, szemforgatósabb mása, aki szintén megveti a lányos dolgokat, bár én meglepően könnyen tudtam azonosulni vele. Oké, hogy lányok, de miért rózsaszín minden és miért a külsőre fektetik az alapvető hangsúlyt, bár ebből egy-két jó poén akadt, valahogy elég sablonos ábrázolása a női nemnek szerintem, bár a vége felé rájön Molly, hogy milyen jó ez, bár ez szerintem az eredetivel ellentétben nem működött, mert kicsit azt látjuk, hogy minden lányt a smink érdekel, bár azért az összetartást is szerepet kap. Tetszett az is, hogy miért vállalta el a megbízást. Miley Cyrus szerintem elég korrektül hozta a karaktert, ha színészkedik, neki csak a vígjáték való. Szerintem elég emlékezetes figura volt Kelly Osbourne, aki egy flegma, ésszel rendelkező csajt játszott, bírtam az értelmes megnyilvánulásait meg a házfőnök is egész jó volt. A többségük elég elhanyagolható, mert sok személyiségük nem volt.

Összességében: 10/6
A sok negatív visszajelzést nem érdemli meg, mert ez nem egy rossz film, még ha a kritikámból azt is szűrted le, hogy nekem annyira nem jött be, de egyszerűen nem tudok attól a filmtől elvonatkoztatni, az szállította leginkább le az értékelést meg, hogy sablonokra építkezik, ezek ellenére egész szórakoztató, ha az ember valamivel el akarja ütni az időt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése