Boldog új évet drága olvasóim!

Egészségben, sikerekben, könyvekben, sorozatokban, filmekben, barátokban gazdag újévet kívánok nektek! :D

A kedvenc filmjeim 2014-ben

Az idei évben is úgy döntöttem, hogy készítek egy összegző listát, amikben összeszedem az idei év kedvenc filmjeit, könyveit, dalait és sorozatait. Első körben egy top hetes lista keretein belül a filmeket mutatnám. Idén valamiért sokkal több filmet láttam, amit nem tudom hogyan sikerült elérnem, de szerintem egész jó filmes évet zár Hollywood. Ráadásul több olyan alkotás volt, amik miatt boldogan dörzsöltem a kezeimet. Persze, így is akadnak majd komolyabb hiányzók, plusz lehet pár helyezés vitatható, de ez egy szubjektív lista. Nem is sejtitek, hogy milyen nehéz volt összehozni ezt, sokat gondolkodtam, hogy mik kapjanak helyet, mit húzzak ki, valamit szívem szerint ráraktam volna, de mégsem volt értelme, hogy rákerüljön. Az idei év Young Adoult könyvadaptációi, mint a Bevatott, a Vámpírakadémia vagy az Útvesztő, bár tetszettek, mégsem rúghattak labdába, ahogy sem a Demóna, se a Csodálatos Pókember, se a legújabb X-Men film sem kapott helyett, azonban így is elég vegyes az összkép vannak akciós, drámai, animációs alkotások.

7. Így neveld a sárkányodat 2

Elég sokat gondolkodtam azon, hogy mi kapja meg az utolsó helyet, mégis a sárkányos film legújabb része mellett tettem le a voksomat, bár a filmről, ahogy a többiről is, nem született kritika kedvhiánya miatt, de jó volt. Persze, akadtak hibák, mint a gyászon való azonnali túllépés. Az új rész sokkal komolyabb és felnőttesebb lett, már nem gyerekeknek szánták, igazából magáról a felnőtté válásról is szól, ahogy a család egységét is hangsúlyozza. Nem mehetek el a meglepő jelenet mellett sem szó nélkül. Ráadásul a végén lévő zúzás nagyon ütős volt és izgalmas, plusz próbára tették Hablaty és Fogatlan barátságát is.

The 100: Így kell fejlődni

A The 100 nagyon szépen kikupálódott az utóbbi kilenc rész alatt. Persze, már tavasszal is messze az egyik legjobb szórakozást nyújtotta, most is az, ezzel szemben a nézettség sajnos megzuhant, például a mid season finálé „csak” 1,40 millió embert érdekelt, ami a sorozat esetén évadminimum volt, ráadásul a 0.5-ös demó sem túlbiztató a jövőre nézve. Úgy néz ki meg kell küzdenie a folytatásért a szériának, pedig kimerem jelenteni, hogy a CW őszi felhozatalából ez volt a legjobb, pedig volt Arrow és Flash is, utána szerintem a Jane the Virgin jön. Nem tudom, hogy hirtelen miért tűntek el a nézők, mert meghasad a szívem júniusban, ha elkaszálják a százakat. Szerintem erősek voltak az őszi részek, így magasak az elvárásaim. Nem gondoltam volna, hogy ilyen szépen kinövi magát a sorozat, meg is látszik, hogy egyre több nézőbb fedezi fel itthon is. Tovább spoilerezem.

Szerintem: Top 7 Újonc

Közeledik lassan az év vége, úgyhogy előbb-utóbb kezdetét veszi az év végi cikksorozat, mint tavaly, de szerettem volna egy külön posztot szánni a idei év újoncainak, persze, van benne egy kis csalás,  ugyanis tavaly év végén elkezdődött egyévados, most már második évados szériák is helyet kaptak rajta. Az első legérdekesebb tény, hogy a top hétből öt a CW-n megy, kettő a HBO-n, egy pedig a Foxon. Meglátszik, hogy a legtöbb sorozatot a CW-től próbáltam be, ami majd szerintem az év végi összesített listámon is meg fog látszódni, amit lassan ideje lesz összeállítani, de az idei év két kritikus kedvence sem maradhatott le. Egyeseknek talán nagy hiányzó lehet a Fargo, amit még egyáltalán nem próbáltam még be, azonban egyelőre más néznivalóm akad helyette. Az összes sorozat amerikai és hat országos csatornán fut. Szóval, nézzük a listát!

7. The Originals

Itt az első már második évadánál tartó széria. Az Eredetieknek sikerült kinőniük a Vámpírnaplókból, bár a nézettsége nem közelíti meg idén a tavalyit, viszont a hétfői halál CW napon kiválónak számít. Három abszolút remek, karakteres főszereplő. Joseph Morgan messze az egyik legjobb színész, ráadásul még a hatalmi harcok is érdekesek lettek, ezek ellenére a család egységének sulykolása még mindig idegesítő, hiányzik Claire Holt, azonban remekül hatnak az érzelmekre. Szóval megérdemli a helyet a listán.

Pilotkritika: Forever

Az ABC másik drámája a sikeres How to Get Away With Murder mellett a Forever volt, ami nem döntött nézettségi rekordokat, és utolérte a kedd esti ABC halálátok, ugyanis a legutóbbi részt már csak 4 millióan nézték, amúgy az a röhej, hogy a csatorna sorozatai közül még így is aznap este ő volt a legerősebb, lenyomta a Marvel of Agens SHIELD-et. Én csak a pilotot láttam. Gondoltam, hogyha már fel volt magamnak írva, akkor egy esélyt megérdemel, pedig így is akad bőven néznivalóm van. Ezen kívül nem hiszem, hogy idén már más pilotkritika lenne-e, esetleg még a Scorpion-ról, a Madam Secretary-ról, a Constantine-ról vagy a The Affair-ról, ezen kívül még az évadnyitók is elárasztottak, hisz lesz valamikor Arrow és The Walking Dead kritika is, amikor hirtelen minden az ember nyakába szakad.

2015 Golden Globe: Jelöltek

Jövő év elején szokásosan megrendezésre kerül a Golden Globe díjátadó, ami filmek számára az Oscar előjátéka, míg a tévésorozatok számára ez a legrangosabb elismerés. Január 11-én kerül a díjak átadására sor. A műsorvezetők Tina Fey és Amy Phoeler lesz. Igazából mindkét kategória jelöltjeit megosztom veletek, mert idén jobban képben vagyok a 2014-es filmekkel kapcsolatban, persze többségében nem azokat jelölték, amiket én láttam, sorozatok terén meg érthetően nem igazán egyezik az ízlésem a jelöltlistával.

Arrow: 3. évad midseason fináléja

Az Arrow igen magasra rakta a lécet a 2. évadával, ami miatt sok junkie és kritikus elismerését sikerült megszereznie magának. Tényleg volt egy remekül működő főgonosz, egy egész jó történetszál és szépen el kezdték építeni a sorozat legjobban működő párosát. Magas elvárások voltak, ráadásul sikerült elindítani a spinoffot is, amivel már össze is hoztak egy közös menetre. Nem hiszem azt, hogy a 3. évadra elvesztette volna a varázsát a széria, azonban egyelőre én az első két évadnál gyengébbnek érzem a látottakat, mintha akkor jobban átgondoltak, felépítettek volna minket, igazából nem igazán volt katartikus rész a félévad finálé utolsó perceit leszámítva. Jó volt a sötétítés, picit a humort hiányoltam, ami az 1. évad volt, most meg túldramatizálnak mindent, azonban legalább komoly pozitívumok is vannak. Tovább spoilerezem.

Hírblokk

• Claire Holt lesz Supergirl? A CBS igényt tartott a Supegirl-re, amit az Arrow és a The Flash egyik készítője, Greg Berlanti vinne szintén. Esély lehet arra, hogy az ausztrál színésznő játszaná a főszerepet. Szerintem jó választás lenne, bár egy szuperhős tematikájú szériát nehezen képzelek a CBS-n, bár lehet, hogy a fiatalok felé nyitnának ezzel. amúgy a színésznőt tavasszal láthatjuk az Aquarius-ban és pár rész erejéig még az The Originals-ban is?
• Sok nézőt érdekelt az Arrow & The Flash crossover. Az első részt 4,20 millióan nézték, míg a másodikat 3,90 millióan. Nem csodálkoznék, hogyha több ilyen részt is kérne a csatorna. Plusz lehet, hogy a CW fejesei még több képregényes sorozatot rendel be.
• 14,8 millió embert érdekelt az The Walking Dead félévad zárója. Ez 23%-os növekedés a tavalyihoz képest.
• Ehhez kapcsolódva már három főszereplője van a spinoff-nak.
• A Hulun kerül leadásra a The Manhattan Love Story és a Selfie maradék részei. Mindkét sorozat hivatalosan megkapta a kaszát.
• Az Utopia lett a legjobb drámasorozat a nemzetközi Emmy-n. Sajnos a sorozatot ez sem mentette meg a kaszától.
• Továbbra sincs hír arról, hogy a BBC 3 berendeli-e az In The Flesh 3. évadát.
• December 15-én lesz a Hart of Dixie 4. évadának premierje, hogy utána majdnem egy hónapos szünet után folytatódjon a második résszel.
• Elkezdődött az Agymenők 8. évadja a Comedy Centralon.
• Február 8-án rajtol a Breaking Bad spinoff Better Call soul címmel. Lehet addig érdemes lenne pótolni az agyondicsért anyasorozatot?
• 2016-ban érkezik a Függetlenség napja folytatása.
• Az Enterteinment Weekly összeállított egy listát a top 10 idei legjobb és top 5 legrosszabb filmről. Természetesen ez az ő véleményük. Én a listáról nagyon hiányolom a Csillagok közöttet és a Csillagainkban a hibát.
• Megjelent a Stars Wars 7. részének elő előzetes.
• Kiderült, hogy december 13-án végre megjelenik a media-addict szerekesztőjének, Tibinek Fogadj el! címmel az első regénye papírnyomatatásban. Szívből gratulálok J. Egyébként több Aranymosás nyertes könyve is megjelenik még idén.
• Kihirdették a főkategóriák Grammy-esélyeseit. Jelölést kapott Beyoncé, Sam Smith, Taylor Swift, Pharell Williams, a többi kategóriát majd később jelentik be.
• Taylor Swift Blank Space című dala vezeti az amerikai slágerlistát, ez az énekesnő harmadik no. 1 dala a Shake it off és a We Are Never Ever Getting Back Togethet után.
• Külön érdekesség, hogy Jennifer Lawrence is felkerült a listára az előkelő 12. helyen, amit ő énekelt az új The Hunger Games filmben.

Crossover: The Flash & Arrow

Sajnos az utóbbi időben beteg voltam és nagyon összejöttek a sulis dolgok is, maximum csak pár részt tudtam csekkolni, aztán felhalmozódott minden, amiről írni lehetne, úgyhogy egy aktuális dologgal lepnélek meg titeket, ugyanis a héten sor került végre az Arrow & The Flash várva várt crossoverjére. Kedden kezdődött az akció és szerdán fejeződött be. Úgy látszik, hogy a két hős találkozása nagyon bejött a nézőknek, hisz a The Flash nézettsége visszakúszott 4 millió fölé, pontosabban 4,20 millió ember látta, ráadásul az Arrow sem vesztette ebből sokat, ugyanis 3,90 millióan nézték azt, ami utóbbi sorozat történetének második legnézettebb része. Nem is csodálnám, hogy a CW fejesei többször is összehoznák egy kis közös munkára a két szériát. A kitűnő számok mellett szerencsére a minőséggel sem volt probléma. Szerintem mindkettő rész maximálisan kiszolgálta a rajongókat, szerintem iszonyat jók voltak. Jövő héten a félévadzárókról szerintem mindenképpen lesz egy-egy írás, ahol majd mindent kivesézek róluk, egyelőre nézzük Greg Berlanti és csapata mit alkotott.

Filmkritika: Holtodiglan (2014) - az év filmje?

David Finchert jó rendezőnek tartom, annak ellenére, hogy sem A tetovált lányt, sem a Zodiákust, sem a Hetediket, sem a Harcosok klubját még nem láttam, csak A közösségi hálót, amit csak díjátadósnak tartanak, pedig imádtam azt a filmet, ezért vagyok vevő a rendező alkotásaira, a Holtodiglanról az otherworld szerkesztőjén kívül mindenki ódákat zengett, meg régen voltam moziban. Egy könyvadaptáció, aminek ráadásul az írója is jegyzi a forgatókönyvet. Külön érdekesség, hogy állítólag a film végét megváltoztatták a könyvhöz képest, hogy még az olvasókat is sokkolni tudják. Ben Affleck és Rosamund Spyke alakítják a főszereplőket, míg a mellékszerepekben feltűnik Neil Patrick Harris, az Így jártam anyátokkal Barney-ja, Missi Pyle, Tyler Perry, Kim Dickens és Casey Wilson. Szerintem a film az Oscar egyik előfutára, szerintem vannak esélyei a díjátadón, sőt ha nem ez lesz az év filmje, akkor bojkottálni is fogom.

Tartalom: Házasság? Halálos lehet.
Nick és Amy az ötödik házassági évfordulójára készül. Boldogok, gazdagok, elégedettek ám az ünnep estéjén az ifjú feleségnek nyoma vész, és gyorsan kiderül, hogy a látszat csalt: a pár tele volt félelmetes, sötét titkokkal. Mindenki Nickre gyanakszik, és ő a hazugságaival meg ügyetlen elterelő hadműveleteivel egyre inkább magára tereli a figyelmet.
Hiába bizonygatja makacsul, hogy nem tehet semmiről, már csupán az ikerhúga, Margo bízik benne. De ha nem a férfi a tettes, akkor hova lett a felesége? És hogyan magyarázhatóak az egyre-másra előkerülő, egyre furcsább titkok? Azok, amelyek talán minden boldog családi élet mélyén ott lapulnak. Azok, amelyek olyan könnyen vezetnek el egy ember halálához.

The Legend of Korra: az utolsó könyv felénél járva

A The Legend of Korra sosem hittem volna, hogy belopja magát a szívembe, ezért volt fájó olvasni, hogy megkapta a kaszát, azonban az utolsó szezonos berendelést megkapta, hogy méltóképpen elbúcsúzhassanak tőlünk. Az évadokat gyakorlatilag egy-egy éjszaka alatt daráltam le, bár a saját hanyagságom, hogy csak az első könyvről készült kritika, pedig a maradék kettő is megérdemelt volna pár szót. A második könyvet szerintem a szerelmi szál és Korra túlzott makacssága lehúzta, ezért gyengébb lett, mint az első, viszont egy tök jó háttérsztorit mutatott be nekünk, Unalaq egy hatásos főgonoszt volt szintén, bolond, érthető elvekkel, az utolsó részek pedig nagyszerűek lettek egy remek harccal, Jinora karakterét ügyesen felépítették. A harmadik könyv felnőttesebb lett, komolyabb, levetkőzte a gyermekbetegségeket, a főellenségek nagyon parásak lettek, az ő elveiket is érthetővé tették, Korra pedig komolyabb lett, a történet szintén remek, ahogy a fináléval robbantották a legnagyobbat. Sajnos a gyenge nézettség miatt ezt a szezon le is vették a műsorról, azonban a neten nagy számokat hozott, ezért kaphatta meg a negyedik évadot. Őszinte leszek, szerintem az Avatar négy szezonja közül az utolsó az eddig látottak alapján a legjobb. A történet egy három éves időugrással kezdődött, ami szerintem jót tett az egésznek, ugyanis a karakterek is idősebbek lettek, és ez szerintem jót is tett neki, azonban tovább spoilerezve folytatom.

American Horror Story: Freak Show is amazing

Az American Horror Story: Freak Show is megnyitotta a kapuit, hogy ismét felborzolja, vagy elborzassza a kedélyeket, és mindenképpen elszórakoztassanak minket. Azért jellemző, hogy lement már öt rész, én meg most ragadtam tollat, időhiány tökéletes kifogás. Idén úgy láttam jónak, hogyha jó lesz az évadnyitó, mert a koncepció ígéretes volt, akkor biztosan folytatom hetiben, eddig ez is történt, mert eddig mérföldekkel jobbat alkottak, mint a Covennel, ami a széria eddig legkiaknázatlanabb és legbénább évada volt, úgy jártak, mint a Walking Dead-esek, de eddig úgy tűnik, hogy itt is tanultak a hibákból, mert kihasználják a sztorit, és valahova kifut a történet, mondjuk én még nem tudom, hogy hova, csak sejtéseim vannak. Eddig nagyon meg vagyok elégedve a látottakkal, meg merem kockáztatni, hogy talán elérik az Asylum színvonalát. Az idei évad a cirkuszvilágába kalauzol el minket, ami szintén a végtelen ötletek tárháza, hisz ott is mindenkinek megvan a saját története, amit az eddigi epizódok alatt felvázoltak nekünk. Amúgy az új alapkoncepcióra azonnal felkaptam a fejemet, mert kétfejű nő, szakállas nő és ollókezű Edwardot ígértek nekünk, ráadásul egy olyan időben, amikor az USA sem volt még a megértés földje. A Freak Show nyitánya is kiváló számokat hozott, ugyanis több mint hat millióan voltak kíváncsiak a premierre, úgy látszik, a show egyre inkább népszerűvé válik, nem is csoda, hogy azonnal be is rendelték az 5. évadot, amire állítólag már utaltak, plusz még egy spinoffot is kapni fog, ami szintén antológia lesz, csakhogy bűnesetekkel fognak foglalkozni. Tovább spoilerezem.

Arrow: Kezdett a 3. évad

Az Arrow sem tétlenkedett, ugyanis lassan már egy hónapja elstartolt a 3. évad, a nézettség házon belül még mindig az egyik legjobb, ahogy a minőség is. Valahol ott hagytuk abba, hogy a sorozat egy jó 1. szezon után egy még jobb 2. évadot produkált, amit én úgy érzem, hogy utólag túlértékeltem, bár az továbbra is elmondható, hogy a története az erőssége a szériának, ami továbbra is jó. Talán idén végre képesek lesznek az eddigi felesleges szereplőkkel kezdeni valamit, jelek szerint alakul a dolog, ugyanis Thea és Laurel végre érdekesek, ami Roy-ról nem mondható el, mivel Colton Haynes tehetségtelen színész, hiába baromi jó fej a valóságban. Eddig öt epizód került adásba, amik nekem tetszettek, és biztatóak a folytatásra nézve, ugyanis látszik, hogy a készítők azért ragaszkodnak egy szinten a képregényvilágához, így sokszor emelnek át onnan szereplőket, sztorikat, bár vannak dolgok, amiket nem kéne erőltetni. Szóval a 2. évad magasra tette a lécet, hisz az a szezon még a kritikusok tetszését is elnyerte, netes berkekben a széria is népszerűbb lett. Volt egy zseniális főgonosz erőltet indítékkal, egy jó bosszúhadjárat, egy remekül működő Team Arrow, még mindig szórakoztató volt, ráadásul egy WTF? halál is volt, egyelőre ezt az utat igyekeznek tovább folytatni. Tovább spoilerezem.

Megjelent a Yellow Flicker Beat, a Kiválasztott betétdala

Megérkezett Az éhezők viadalának harmadik részének betétdalához, a Yellow Flicker Beat-hez készült klip. A dalt az ifjú tiniszenzáció készítette, aki a tegnapi nap folyamán ünnepelte a 18. születésnapját. Lorde-nak bőven van oka a büszkeségre, hisz a díjátadókon rendszerint tarol, már dolgozik második lemezén, ráadásul felkérték a nagy sikerű filmsorozat készítői egy dal erejéig. Lorde már tavaly is készített egy felvételt a Futótűzhöz, ami az Everybody Wants Rule The World feldolgozása volt. Szerintem ez a szám tökéletesen passzol a film hangulatához, vagyis a könyvéhez inkább, hisz elég komor, komoly, kissé tragikus. Ez a rész Katniss szenvedéséről és kitartásáról szól, mert annyi tragédiát fel kell dolgoznia neki, ráadásul az ő szemszögéből lett a dal is írva. Amúgy külön piros pont az alkotóknak, hogy eddig olyan előadókat sikerült felkérniük, akiket én nagyon szeretek, bár szerintem Taylor Swift Safe & Sound-ja volt eddig a legnagyobb telitalálat, de a Coldplay Atlas-a sem volt rossz választás.

Ezzel szemben a videoklippel kapcsolatban elég vegyes érzéseim vannak, legalább egy normális filmjelenetet tartalmazhat, azonban egy motelrészt és Lorde szörnyes mozgását nézhetjük majdnem négy percen keresztül, bár egy jelenet emlékeztet a második részre, ugyanis volt egy jelenet, ami a bálos részt juttatta eszembe, bár így sem tetszik. Attól még maga a szám nagyon jó. Én már nagyon várom, hogy végre moziban láthassam Jennifer Lawrence újabb parádés alakítását.

Hírblokk

Eddig nem számoltam be különösebben hírekről, de úgy döntöttem, hogy azokról a dolgokról, amik engem is érdekelnek beszámolók nektek, főként sorozatok terén, azonban más újdonságok is adottak.

• A Lifetime elkaszálta a Witches of East End-et, bár felemás volt a 2. évad, azonban hagytak egy jó cliffhanger Ingrid kapcsán, plusz lett volna még a történetben spiritusz. Sajnos okkal hozta meg a csatorna ezt a döntést, hisz az 1. évad ősszel a The Walking Dead ellenére is 1,67 millió nézőt szerzett, stabil 2. volt kábelfronton, azonban az új etapot mindössze 1,13 millióan követték.
• Az NBC elkaszálta az A to Z-t, ami pedig a legcukibb új komédia volt és a Bad Judge-ot. Ok: pocsék nézettség. Az elsőt nagyon sajnálom, bár a 3. rész környékén pihenőre raktam, már nem is igyekszem szintre hozni magam.
• Az ABC kaszálta a Manhattan Love Story. Nem volt nagy eresztés a széria, viszont szerintem nagyon aranyos volt ez is. A 4. rész után le is kapták a műsorról.
• A Channel 4 kaszálta az Utopia-t, hasonlóan járt, mint a boszik. Azért bosszantó a kasza, mert 2. évad érezhetően átvezető volt, nagy cliffhangerrel lett vége.
• A CW berendelte a The Flash és a Jane, the Virgin teljes évadát, előbbi házon belül a legnézettebb, míg utóbbi a nagyszerű kezdés ellenére bukdácsol (nem a minőség).
• Az ABC +2 részt hozzácsapott a How to Get Away With Murder-hez.
• A CW szintén téli szünetet tart idén is.
• Január 11-én folytatódik a Shameless.
• Megérkeztek a Insurgent-hez, a Beavatott folytatáshoz a poszterek.
• Folytatódik a Párválasztó Trilógia a The Heir című kötettel, ami Maxon és America lányának párválasztójáról szól. Valami eredetibbet is kitalálhattak volna.
• Spinoffot kaptak a Minyonok a Gru-ból. 2015 tavaszán mutatják be a filmet.
• Október 24-én végre bemutatják a Serena-t nálunk is, amiben ismét Jennifer Lawrence és Bradley Cooper együtt dolgozik.
• Taylor Swift új lemezéből, az 1989-ből az első héten a Billboard szerint több mint 1,3 millió példányt adtak el. Korábban egy énekesnő sem volt még képes három albummal milliós példányszámot elérnie. Ráadásul ezüstlemez UK-ben és aranylemez Új-Zélandon. A következő kislemez a Blank Space lesz. ezenkívül 2015-ben újra turnéra indul.
• Lehet, hogy az I Hate You, Don't Leave Me lesz Demi Lovato ötödik és egyben utolsó kislemeze a DEMI-ről.
• Megjelent Ariana Grande legújabb klipje a Love Ma Harder-hoz.
• Bejelentették a People's Choice Awards jelöltjeit, szavazni a honlapjukon keresztül lehet.

Witches of East End: kritika a különös a 2. évadról

A Witches of East End folytatása nem sokat váratott magára, ugyanis az őszi premier után nyáron került bemutatásra a 2. évad ismét tizenhárom résszel, ennek ellenére a kitűnő nézettségi adatok elmaradtak, szerintem azért, mert kevesen tudták, hogy nyárra került a széria, ezért egyelőre kérdéses a folytatás lehetősége, bár jó hír lehet a rajongók számára, hogy a The Lottery-t elkaszálta a Lifetime, aminek rosszabb nézettsége volt, így van esély. Az 1. évada a boszinak abszolút kellemes kikapcsolódást nyújtott a dolgos hétköznapokon, volt egy jó történet, viszonylag szimpatikus karakterek (Wendy néni RULZ), egy gyenge szerelmi háromszöggel megspékelve, ezzel szemben a 2. évada szerencsére sötétebb lett, jól is indult a szezon, azonban a végére egyre inkább kiábrándultam, pontosabban vegyes érzéseim lettek. Ami bája megvolt az 1. etap folyamán az abszolút kiveszett a másodikéból, pedig nem kellett volna sokat erőlködniük, hogy tartsák a színvonalat. Jó volt a komolykodás az elején, aztán ez a lett veszte is a bosziknak az én szememben, nem igazán érdekel, hogy mit hoznak ki a következő szezonból a második függvényében. Az évadzáró meg olyan volt, mint maga az évad hullámzó, pedig ebből sok mindent ki lehetett volna hozni, mind a sztoriból, mind a karakterekből.

The Walking Dead: Kezdett az 5. évad

A The Walking Dead is visszatért a hosszas nyári vakációról az 5. évaddal, nem kell aggódni a folytatásért sem, hisz 2015/16-os szezonban is biztosan lesz zombi utánpótlás, hát alapanyag van bőven, hisz a képregényeket is mai napig kiadják, ráadásul a szezonnyitó rekordot is döntött, hisz minden idők legnézettebb kábeles része lett a maga 17 millió nézőjével, és nem úgy tűnik, mintha ez lenne a végállomás. A nézettség ellenére azért a minősége nagyon hullámzó a sorozatnak, bár a 4. évad után azt lehet mondani, hogy az írók is rájöttek, hogyan kell az átlagos részeket is feldobni. A 4. évad, főként a 2. fele a csalódáskeltő 3. évad után nagyon jó volt, már tűkön ülve vártam a részeket, aztán egy elég felemás résszel zárták le. Már három rész lement, úgyhogy bőven van miről írni, nekem időm nem volt, hogy az eddig látottakról tollat ragadjak eddig. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fognak kihozni ebből, nekem a léc nincsen túl magasra rakva, mert egypárszor már csalódást okoztak. Tovább spoilerezem.

Awkward: a 2. évadról

Az Awkward nagyon üdítő a tinisorozatok és komédiák világában, hisz tényleg vicces műröhögés nélkül is, plusz olyan szépen kifigurázza a hasonló tematikájú szériákat, hogy öröm nézni az alkotók keze munkáját. Szerintem a sorozat sikere a frissességének és saját stílusának köszönhető, mert a túldramatizált dolgokat igyekezett leegyszerűsíteni az 1. évad folyamán, ezért maradt el az 2. évad az elsőtől, pedig nagyon jól kezdődött az egész, mégis a végével, az utolsó harmadával elrontották az összképet. Félreértés ne essen ugyanúgy szeretem a szériát, ahogy legutóbb, de úgy éreztem, hogy megragadtak egy klisében, amit pedig ők maguk figuráztak ki. Persze, ami továbbra is jó, az természetesen feljebb viszi a lécet, hogy ne legyen olyan keserű a szájízem. Tovább spoilerezem.

Könyvkritika: Veronica Roth - Lázadó

Veronica Roth első könyvétől, a Beavatottól odavoltam, mert egy érdekes világot tárt elénk egy szerintem meglepően szerethető, talpraesett főhőssel kis Hunger Games beütéssel, ennek ellenére elég sokáig vártam a folytatással. Nyári munka során kezdtem el olvasni, azonban annyira fáradt voltam és kikészített a betűméret, hogy félreraktam, pedig tetszett, aztán hétvégén bevégeztem, ráadásul már a harmadik részt is elkezdtem. Az első rész bukdácsolásait sikerült kiküszöbölni, ugyanis egy jóval érettebb, sötétebb, komolyabb könyvet kaptunk a kezünkbe, ilyen, amikor sikerül tovább növelni a téteket.

Tartalom: Egyetlen döntésed hatására megváltozhatsz - vagy akár meg is semmisülhetsz.
Minden egyes választásunknak megvannak a maga következményei - Tris Prior is megtapasztalja ezt, amikor nyugtalanság s zavar támad körülötte a társadalom valamennyi csoportjában. Meg kell próbálnia megmenteni a szeretteit - és önmagát -, miközben újra meg újra szembesül a fájdalom, a megbocsátás, az azonosulás, a hűség, a politika, a szerelem és a szeretet kérdéseivel.

The 100: Kezdett a 2. évad

A The 100 az idei év egyik legkellemesebb újonca volt a hibái ellenére is, mind kritikai és nézői siker is volt, ráadásul az első jelölésük az Emmy-díjátadón volt a vizuális effektekért. Az 1. évad egy kellemes kikapcsolódást nyújtó dráma, sci-fi megfelelő arányban tálalt romantikával. A sorozatnak a története volt erős, vagy is az fogta meg inkább a nézőt, karaktereknek személyiségfoszlányai vannak kivetnivaló színészi játékkal egyetemben, én nagyon megszerettem, úgyhogy nagyon boldog voltam, amikor a CW úgy döntött, hogy bekéri a 2. évadot. Az 1. évad amúgy is egy tök jó cliffhanger-rel ért véget meg egy-két izgulj a szereplőkért műbalhéval, így voltak elvárásaim. Azt nem mondom, hogy magasra rakták maguknak a lécet, azonban volt egy betonbiztos szintjük, amit hozniuk kellett. Én magam különösebben nem féltem a folytatástól, szerencsére az előzményekre még egész jól emlékszem, hisz júniusban ért véget az 1. évad. Még mindig rengeteg lehetőség rejlik a történetben, hiszem, hogy nem lőttek el még mindent a készítők. Tovább spoilerezem az évadnyitóról.

Pilotkritika: Jane the Virgin

Az egyik legvártabb őszi újoncom, Jane the Virgin volt, amit mindenki előre leírt, mivel telenovella remake, CW-n készült, románcokat ígért és az ősz legelső buktájának tűnt, hogy aztán rácáfoljon a szkeptikusokra. A tévés kritikusok szerint az ősz második legjobb újoncsorozata, hétfőn este a halálsávot kapta meg, azonban 1,6 millióval olyan számokat hozott, amit régen láttak aznap a csatornánál, és ez egy dramedy, ugyanis kicsit kifigurázza a műfaját. Nem titkolt célközönség a latinó, akikből akad bőven az USA-ban, mégis jó olyant nézni, ami az otthon melegét, tévészokásait idézi fel. Nem mondom azt, hogy hatalmas meglepetés lett volna számomra, nem különösebben, de nagyon szeretni való volt, simán lenyomta nálam a Gotham-et vagy a Forever-t, oké, egyáltalán nem lehet összehasonlítani a nyomozós szériákkal, mégis sokkal jobban lekötött, mint az a kettő. Olyan volt, mint a Red Band Society egy jó időpontban talált meg engem, mondjuk az nap este láttam a Holtodiglant, és bizarr módon találtam közöttük hasonlóságot. Akármit mondanak a CW mostanság sokszor belenyúl a tutiba, csak a szappanosítási kényszert kéne lemosni magukról, hogy tökéletes legyen.

Pilotkritika: A to Z + Manhattan Love Story + Selfie

Kivételesen esélyt adok a komédiáknak, úgyhogy most háromnak esélyt adtam. Ha kíváncsiak vagytok melyikek jöttek be, vagy melyik volt rossz, akkor olvassátok tovább.

Gotham: az első részekről - Nagyobb a füstje, mint a lángja?

Gotham, az a hely, amit általában a hétköznapi mozi- vagy tévénéző is ismer, ha még nem is feltétlenül mozog otthon a DC képregények világában. Egyre több csatornának sikerül eladniuk az ötleteiket, nem hiába, hisz az Arrow két évvel ezelőtti újoncszezon nagy durranása volt, a Fox-ra pedig ráférne valami tartós siker. A tavalyi tévés szezonban a Sleepy Hollow-on és a Bones-on kívül gyakorlatilag minden bukdácsolt náluk, ráadásul előbbi nézői el is tűntek idénre. A Gotham a Batman előzménysorozataként van számon tartva, hisz a denevérember kalandjai több százmillió dollárt termeltek filmenként a kasszáknál, hát persze, hogy nyerő ötlet ebből egy tévésorozatot készíteni. Nem is panaszkodhatnak a csatornánál, mert viszonylag jó szinten hoz, így a 2. évadra reális esély van, bár még 18 részen keresztül tartani kéne ezeket a számokat. Nekem nem volt túl nagy a várási fokom, mert nem vagyok oda Batmanért, viszont DC, volt egy telitalálatuk nálam, aztán a történet a züllött helyről nekem bejött, úgyhogy a pilotnak egy esély járt, ahogy utána az eddig leadott három részt is megnéztem. Elég vegyes eddig az összkép szerintem.

Taylor Swift fokozza a várakozásainkat

 

Taylor Swift ötödik nagylemeze, a 1989 október 27-én lát napvilágot, addig, hogy enyhítsék a várakozásainkat végre kiadták róla még egy dalt a Shake It Off-on kívül, ami amúgy meghódította a slágerlistákat. A 1989 lesz az első hivatalosan jegyzett popalbuma az énekesnőnek, és elmondása szerint country-dalokra egyáltalán ne számítsunk. Az Out of the Woods-ra keresztelt nóta egy kapcsolatról szól, amiről nem tudni hogyan áll, nekem tetszik, tényleg '80-as éveket idézi és nagy jó a háttérvokál. A dalt az énekesnő Jack Antonoffal közösen szerezte, akivel már korábban dolgoztak együtt a Sweeter Than Fiction-on, amit Golden Globe-díjra is jelöltek, ezért fedezhető fel többségi szintizés. Állítólag a nóta Harry Styles-ról szól, én nem megyek bele a találgatásokba, mert annyira nem izgatja a fantáziámat.

Úgy néz ki, hogy ez lesz a második kislemez is. Sajnos a teljes tracklista még mindig nem látott napvilágot, csak a közreműködőket lehet sejteni, a slágergyáros Max Martinon és Schellbackon kívül Jack Antonoff és Ryan Tedder is besegített állítólag. Nem lepne meg, hogyha az első héten egymilliós eladásról lenne szó. Az új dal nekem nagyon bejön, annak ellenére, hogy a refrén nem lett túlbonyolítva, de átkötő részek egész jól sikerültek. Amúgy mostanában szerintem nem énekel valami jól Taylor, legalábbis a Shake It Off-ot elég hamisan szokta tolni élőben. Mindegy alig várom, hogy megérkezzen az új album.

Supernatural: Kezdett a 10. évad nagyon gyengén

Immár tíz éve robog a Winchester-tesók Impala-ja a sorozatok autópályáján, ahol nem egyszer került kátyúba. Tíz éve számokban mérve hihetetlen, hisz elérik a 200. részt, szerintem sokan nem gondolták, hogy ez lesz a legtartósabb természetfeletti sorozat, még arról sincsen szó, hogy ez lenne az utolsó, hisz a csatorna nyitott lenne a további folytatásra természetesen a kellő nézettség mellett, plusz ha a két főszereplő (Jensen Ackles és Jared Padelecki) nem unják a banánt. Látszólag, ők elvannak a biztos anyagi forrással, hisz eltartja őket, és az évadnyitó után ezt látom a készítőkön is, hát ennél közepesebb évadnyitót utoljára a 6. évad nyitásánál sikerült összehozniuk, pedig próbálkoztak. Egyszerűen nem sikerült eltalálni a történetszálakat, aztán nem tudták eldönteni, hogy halál komolyan vegyék magunkat, vagy legyenek lazák, úgyhogy átvertek az előzetessel, pedig Jeremy Carver írta a forgatókönyvet, és olyan szépen indult a rész, és olyan szépen dőlt dugába az összes reményem. Persze, 22 résznyi lehetőségük van arra, hogy kiköszörüljék a csorbát. Persze, közel sem volt katasztrofális az évadnyitó, csak ha tudom, hogy sokkal jobbat is tudnak írni, akkor ne egy ennyire unalmasan, építkező, bosszankodós évadnyitót rakjanak le elém. Tovább spoilerezve leírom, hogy miért nem tetszett.

Once Upon A Time: Kezdett a 4. évad

A Once Upon A Time 3. évada kifogástalanak egyáltalán nem volt nevezhető, csakhogy sikerült kikászálódniuk abból a gödörből, ami 2. évadban és a 3. évad 1. felében jellemezte őket, hisz a Nyugati Boszorkány története a régi időket idézte fel bennünk, plusz egy elemet megismételtek. Többségében elégedetten keltem fel a szezonzáró után, aztán, hogy a falat kaparva várjam a folytatást. A nézettség sajnos csökkent, azonban a 18-49-es demója elég erős, ráadásul a premier 10 millió embert érdekelt, a 2. évad kezdése óta nem nézték ennyien, bár a 2. részre csökkentek a számok 9 millióra még így sem lehetnek elégedetlenek az ABC fejesei, hisz vasárnap messze ez volt a legjobban teljesítő műsoruk. Hirtelen miért támadt ekkora érdeklődés, hát egyrészt az ABC szétpromózta nyáron a szezont és a készítőknek sikerült megszerezniük a Jégvarázs jogait. Tudjátok az a film, ami az utóbbi évek legsikeresebb animációs mozija a 1 milliárd dolláros bevételével, plusz két Oscar-díjat is nyert, mellesleg Kristen Bell és Idina Menzel adták a hangjukat hozzá. Mondjuk meglepődtem, hogy ilyen hamar sikerült a Disney-től a jogokat megszerezni. Nem hiába előztem részemről hatalmas várakozások a 4. évadot, mert én imádtam a Frozen-t, csajos, testvéres, szép mese, gyönyörű animációk, túlzott dalolászás és logikátlanságokkal. Az eddig leadott két rész után jó előérzetem van. Tovább spoilerezem.

Red Band Society: Pilot

El vagyok havazva az őszi újoncokkal, ráadásul a saját kedvenceim is visszatértek/visszatérnek, hogy aztán több időm se legyen, még szerencsém van, hogy a The Flash-t és a Constantine-t kidobták nyáron az internetre, bár a Red Band Society is kikerült, azonban nem készült a premierjéig hozzá felirat. Nagyon jókor kapcsolok, amikor már három rész lement. Az első részt 4,10 millióan követték 18-49-ben 1.3-as demót sikerült elérnie, ami önmagában katasztrófális eredmény, de így is erősebb volt, mint a legtöbb Foxos sorozat, és teljesen sikerült megtartania a Hell's Kitchen felvezetését. A kritikusok között elég nagy kedvenc lett, pedig egy kórházas tinidrámáról beszélünk. Itthon a legtöbb kritika kiemelte, hogy nagyon jó, lehet még jobb is, egyedüliként mondom azt, hogy szerintem tökéletes pilot volt. Lehet, azért élveztem ennyire, mert egy fáradt nap után tekintettem meg, vagy tényleg minden egyes pontja remek volt, pedig én sosem osztogatom nagy vonalúan a pontokat. Próbálok szurkolni a sorozatnak, hogy nőjön valamilyen csoda folytán a nézettsége, hisz ennyire aranyos pilotot ezer éve nem láttam.

Egy spanyol sorozat, a Polseres Vermelles alapján készült. Egy kórház gyerekosztályon játszódik a történet, ami gyakorlatilag iskolaként funkcionál. Egy 12 éves kómában kis lévő srác narrálja az eseményeket, aki maga is rész a cselekménynek.

Filmkritika: Battle Royale (2000)

A Battle Royale azóta tervezem megnézni, amióta emlegetik a The Hunger Games kapcsán, ugyanis egyesek szerint az első rész azt másolta, hát az alapszituáció és a történet végül is ugyanaz. Végre időt tudtam rá szakítani, hogy tovább bővítse a kedvencek és az igen csak szegényes eddig látott ázsiai filmjeim listáját. Konkrétan egy japán filmre emlékszem, amit láttam az a Wild Zero, pedig azért arra felé is akadnak néznivalók. Egyben biztos vagyok, hogy a Battle Royale ott van a legjobbak között. Amúgy regényadaptáció, úgyhogy valahogy a könyvre is sort kerítek majd.

Tartalom: A cselekmény egy alternatív közeljövőben (vagy egy alternatív jelenben) játszódik: egy diktatórikus távol keleti országban (minden jel Japánra utal) egy kilencedikes osztályt (21 lányt és 21 fiút) élethalálharcra kényszerítenek: egy szigetre viszik őket, ahol ellátják őket fegyverekkel a golyószórótól kezdve az étkezésnél használt villáig, és mindenki kap egy robbanó nyakörvet. Feladatuk az lesz, hogy legyilkolják egymást. Ha egy napig nem hal meg senki, akkor a robbanó nyakörvek végeznek mindannyiukkal. A "játéknak" csak egyetlen túlélője lehet, a "győztes".

The 100 király a trailer

Nem terveztem a heti nézést a The 100-nak hiába volt korrekt az 1. évad és volt rohadt jó cliffhanger, viszont annyira jó az előzetes, hogy muszáj lesz belenéznem az évadnyitóba, aztán meglátjuk, hogy mit alkotnak. Azoknak nagyon spoileres, akik nem látták a finálét. A sorozatot amúgy kedvezően fogadták és elég népszerű lett junkie körökben, még Emmy-jelölést is kapott a vizuális effektekért. 

Október 22-én folytatódik a túlélés.

Teen Wolf: rendben volt a 4. évad

Az MTV sikersorozata idén már a 4. szezonját taposta. Jövőre is mindenképpen visszatért ráadásul 20 résszel, úgyhogy két részletben fogják leadni nyáron és télen. A 4. évadnak nem sikerült megugrania azt a magasra tett lécet, amit a 3B-vel állítottak fel, azért volt jóval több fenntartásom a nyári részekkel kapcsolatban. A Teen Wolf még mindig hoz egy bizonyos minőséget a hibái ellenére, azonban még előjönnek a gyermekbetegségek. Olvastam, hogy a 4. évad megírására maximum néhány hetük volt, ami talán meg is látszik, de egye fene még mindig ugyanaz a sorozat, amit megszerettem. Látszólag a vérfrissítés nagyon jót tett neki, hiszen az újonnan vagy újból felbukkant karakterek érdekesnek tűnnek, aztán sikerült egy egész ötletes történetszálat megalkotniuk és rengeteg emlékezetes beszólást kaptunk. A tinédzser célközönség ellenére a tiniséget 80%-ban levetkőzte magáról, hisz mernek sötét, véres dolgokat ábrázolni, néha durvábbnál durvább sztorikkal jönnek elő. Még mindig hangoztatom azt, hogy talán manapság ez a legjobb természetfeletti sorozat a tévében. Tovább spoilerezem.

Könyvkritika: John Green - Csillagainkban a hiba

A Csillagainkban a hibának szerencsém volt már látni a filmes változatát, ami arról győzött meg, hogy valószínű az alapanyag sem lehet rossz, ha film gyakorlatilag nálam az év legjobbja címet viseli. Magas elvárásokkal ültem le olvasni, aztán kiderült, hogy a könyv is van olyan zseniális, mint a mozgóképes változat. Tökéletesen visszaadta mindkettő a keserédes humort, a tanulságokat. Amúgy elég könyvhű is lett, egy-két részt észrevettem, hogy kihagytak, aminek igazából különösebb jelentősége nem volt. Sírva bőgsz, néha felkuncogsz rajta, és csodálkozol, hogy a szereplők képesek iróniával gondolni magukra és a betegségükre, kicsit ezért tragikus az egész.

Tartalom: Hazel Grace és Gus kamaszok, és sok mindenben hasonlítanak egymásra: a furcsát jobban szeretik az átlagosnál, ötletesen, szellemesen, felelőtlenül akarnak élni, és vonakodva, de beletörődnek, hogy az egymás iránt érzett szerelmük egészen új, különös utakra sodorja őket.
Kapcsolatuk rendkívüli. Többek között azért, mert a súlyos rákbetegek önsegítő csoportjában ismerkednek meg; a lány elválaszthatatlan társa egy vontatható kis oxigénpalack, a srácnak pedig már amputálni kellett a lábát.
Viharos szenvedélyeik elválaszthatatlanok attól a tudástól, hogy csak a szerelmük tart örökké - ők nem.

True Detective: megvannak a 2. évad főszereplői

Végre nyilvánosságra hozták a True Detective 2. évadának két főszereplőjét, akik szerintem elég meglepő választások lettek. Colin Farrell lesz az egyik főszereplő, ő fogja Ray Velcoro karakterét alakítani, igazából őt elég jól eltalálták, ugyanis sokszor cikkeztek róla a sorozattal kapcsolatban, hát Golden Globe-díjas színész, bár nekem fogalmam sincs róla, hogy milyen filmekben játszott, attól még jó lehet, viszont Vince Vaughn-on meglepődtem, ugyanis ő átlagos romantikus komédiákban alakított szimpatikusan, ezért sokkoló a hír, hogy az HBO mégis szerződtette, mégis csak Matthew McConauhey és Woody Harrelson volt az 1. évadban, akik magasra rakták a lécet, és Vince Vaughn-ban szerintem jogosan kételkedem. Hát nem tudom, hogy mit várjak a folytatástól. Addig is gondolkodjunk a castingon, hisz csak jövő nyáron láthattunk új részeket. Mondjuk ha ennyire benne vannak a szereplőválogatásban, akkor esetleg Jessica Chastain, hogy legyen egy hölgy, aki erős, és nem eszközként van kezelve.

Archer: eszementség kémparódiába oltva

 

Ha valami beteges kémparódiára vágysz, akkor fogod és beteszed az Archer-t, ami az FX csatornán fut. Az FX a Fox kábeltévéje, hát a Fox örvendeztette meg minket olyan társadalomkritikás Emmy-díjas rajzfilmekkel, mint a 26. évadjára készülő Simpson Család vagy a Seth McFarlene elmebaját bemutató Family Guy. Akkor sejtjük, hogy józan ész hiánya és a poénok tárházát nyitja meg nekünk az FX nagy sikerű sorozat. Elég népszerű a magyar junkiek körében is, meglepő módon tavaly a junkie év végi összesítésben az év rajzfilmje kategóriában sikerült elhódítania a címet a Family Guy-tól. A két említett sorozattól csak Emmy-díjakban marad el, ugyanis a jelöléseket még nem sikerült díjra váltani. A készítőknek lesz még lehetőségük a szakmai elismerések besöprésére, hisz két évig még biztosan tanúi lehetünk az ISIS dolgozók baromkodásainak.

Így sikerült a nyári darám :)

A nyár nekem a pihenés és egyéb tevékenységek mellett a munkáról is szólt, ami úgy leszívta az energiáimat, hogy a blogot teljesen elhanyagoltam, a sorozatokat nem, mert azt volt energiám nézni, míg írni nem. Most is akad egy-két dolog, amiről mindenképpen írni akarok. Igazából nagyjából terv szerint haladtam, viszont volt ami csakúgy becsúszott, aztán az szippantott magába. Filmek közül is olyanokat néztem, amik nagy adósságaim voltak magammal szemben, például végre láttam A bárányok hallgatnakot, már értem miért van díjakkal elhalmozva és a Vissza a jövőbe-trilógiát, amiből az első rész a kedvencem a szerethetőségi faktora miatt. Ilyen keveset még szerintem egy nyáron sem olvastam, csak a Párválasztó-trilógia volt, az Obszidián, az Ónix, a Lázadó és végre valahára leküzdöttem a Gyűrűk Ura első részét. Zárójelben rövid vélemény.

Ütős a Supernatural trailerje

Még majdnem egy hónapot még várni kell a Supernatural soron következő évadjára, de addig is a CW tévé megörvendeztettek minket egy rövid előzetessel. Szerintem egész ütősnek néz ki, csak hát a csomagolás lehet szép, csakhogy ha a tartalma pocsék. A tavalyi évadban elég hullámzó teljesítményt nyújtott a széria, én mindenesetre bízom a javulásban, ugyanis az előzetes a régi szép időket idézi, konkrétan a 3. évadot. Jó lenne, hogy démon Dean 3. évados Dean formáját hozná, a képek is ezt sugallják, ugyanis csajok, beszólások, őrült tekintet, főként a karaokes rész a legjobb, Sam a bociszemekkel néz és megszállottan keresi a bratyót. Szokásos SupNat felütés, de ha szórakoztató lesz a végeredmény nem szólok. Abban bízom, hogy a készítők nemcsak egy-két részre tartják meg Daenmont. Amúgy megidézték a Ragyogás egyik ikonikus jelenetét is.

A 10. évad október 7-én fog startolni, az első rész címe Black (Sötét). Ezenkívül a széria átlépi a 200 epizódot a 5. résszel, az a rész a rajongók előtt fog tisztelegni, ugyanis a Fan Fiction címet kapta. Emlékezzünk a 6. évad negyedik falas részére, hogy mennyire jó volt, úgyhogy annak a szintjét kell megközelítenie. Egyéb érdekesség, hogy a 3. részt Jensen Ackles fogja rendezni, míg Mark Sheppard öt év után hivatalosan is állandó szereplő lett. Marad a kedd esti kilencórás sávban, ahol tavaly kitűnő eredményeket hozott, előtte fog bemutatkozni az Arrow spinoffja, a The Flash a legvártabb újoncom.

Az első részen fog múlni, hogy vajon marad-e heti vagy nyáron a vincseszteren fog nyugodni a 10. évad.

The Legend of Korra: a társadalomkritikás gyerekcsatornán sugárzott rajzfilm

Egy nap gondolt egyet egy stúdió, akik folytatást készítettek az Avatar: Aang legendája című rajzfilmhez, mert az elődöt minden idők legjobb amerikai rajzfilmsorozatának tartják. Nekem különösebb fogalmam nincs Aang és barátainak történetéről, mert nem pont az én korosztályom kedves gyerekkori emléke. A Korra legendája sokszor szembejött velem sorozatjunkie.hu-n, de tőlem távol állónak tűnt, azonban ahogy végre rászántam magam a tartalom elolvasására, bele is csaptam a lecsóba, hogy egy nagyon kellemeset csalódjak. Persze, az is növelte a szkepticizmusom, hogy a Nickelodeon sugározza, egy hatalmas kérdőjel, hisz a sorozat egyáltalán nem 5-10 éves gyerekeknek való.

A történet az eredeti sorozat után játszódik hetven évvel, béke és nyugalom honol mindenütt, közben felfedezik az új Avatart, aki történetesen egy 17 éves önfejű, makacs tinédzserlány. Az Avatar képes mind a négy elem idomítására. Korra már elsajátított a négy elemből hármat, már csak a levegő maradt hátra, amit Aang fiától, Tenzintől tanulhatna el, viszont ő nem tud a Déli-sarkon maradni, ezért főhősnőnk elszökik hozzá Köztársaság Városba, ahol kalandokba keveredik, barátokra tesz szert. Közben új ellenség üti fel a fejét, aki meg akarja fosztani az idomárokat az erejüktől. A legtöbbvilágmegmentős sztori elragad, aztán itt végig pörög a történet, muszáj is neki, hisz 12 rész és 20 perc alatt kellett mindent felépíteni.

Könyvkritika: Jennifer L. Armentrout - Obszidián & Ónix

Jennifer L. Armentrout neve a media-addict.hu-n (természetesen) jött velem először szembe, ottani pozitív kritikák rávettek a könyve elolvasására. Egy kicsit ódzkodtam tőle nem a Young Adoult mivolta miatt, hanem, hogy ufók vannak benne, én meg a sci-fi látható jelei elöl menekülni szoktam, csakhogy itt nem fárasztanak áltudományos maszlagokkal és különféle high tech felszerelésekkel, itt az idegen létforma az X Faktor, mint a Twilight csillogó vámpírjai. Sokan az Obszidiánt az Alkonyathoz is hasonlították, nekem ezek a dolgok nem tűntek fel. Aztán beszédes tény, hogy az első könyv után azonnal nyúltam a másodikhoz, mert drogként működik a Luxen-sorozat, ami amúgy öt részes, és kitolásként a harmadik rész, csak jövő héten jelenik meg. Szerintem az írónő megmutatta, hogyan kell igényes fiataloknak szóló fantasy-t írni különösebb mitológia kiherélés nélkül.

Tartalom: Amikor – éppen az utolsó középiskolai évem előtt – Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.
Aztán a srác megszólalt.
Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt – akkor valami történt. Valami váratlan.
A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.
Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.
Mármint ha nem ölöm meg addig én magam…

Szuperül néz ki az Arrow trailerje

A Comic Con idején kijött már egy hosszabb előzetes a Zöld Íjász kapcsán, azonban azt nem osztottam meg. Most elhoztam a tévében leadott kis ízelítőt, ami nagyjából az első három részbe enged betekintést nyújtani, plusz új jelenetek láthatóak benne. Amióta megtudtam, hogy mi az 1. rész tartalma, azóta tűkön ülve várom a folytatást, hiszen végre bekövetkezik a kedvenc tévéspárosom hivatalos első randija, ami biztosan balul fog sikerülni az első előzetesből ítélve, plusz van egy majdnem csókos pillanatuk is.

Szerintem: 2014 nyarának legjei

A tavalyi évben is volt egy nyarat összegző cikk, akkor idén sem hagyom ki. Csináljunk belőle hagyományt. Igazából sorozatok, filmek és könyvek terén inkább jó élményeket igyekeztem szerezni, bár így is akadtak negatív tapasztalatok, úgyhogy ezek sem fognak kimaradni. A legtöbb sorozatos tervem sajnos nem valósult meg, de listától függetlenül felfedeztem szériákat, amiket imádtam, aztán néhány nyári sorozatot is követtem szám szerint négyet, kettőt szeretek, míg a másikak mellett a kíváncsiságom miatt tartok ki. Konkrétan a The Leftovers-re gondolok, amitől sokan hátast dobtak, pedig annyira nem jó, viszont rendületlenül nézem, mert érdekl, hogy mit akarnak kihozni belőle, bár egyelőre csak a karakterek körüli rejtélyek sokasodnak, és a Halle Berry főszereplésével készült Extant, aminek az irányát látom, de nem váltja meg a világot. Aztán felfedeztem a 5 Second of Summer-t igazi tinis, de annyira feel goodok, hogy nem lehet nem szeretni őket, aztán Ariana Grande új albumát is elhallgattam. Sikerült végre a Gyűrűk Ura 1. részét elolvasnom, ami túl részletesen, unalmasan van megírva, szórakoztató 60%-ában, jó a sztori és világ. 2014-es filmekből is egy csomót láttam, amik között volt tök jó és átlagos, szerencsére idén nem volt Spring Breakers-öm.

Orange Is The New Black: a 2. évadról

Az Orange Is The New Black a tavalyi év egyik (hanem) a legjobb újoncsorozata volt, amit az Jenji Kohan dirigált, aki már letette a névjegyét a Nancy ül a fűben című szériával. Amúgy ez a sorozat sokáig a hazai letöltésben meghatározó szerepű volt. Én kimondottan szerettem az 1. évadot, úgyhogy kíváncsi voltam, hogy képesek-e megugrani a saját mércéjük. Az 1. évad sötéten ért véget, és a 2. évad is így nyitott, hogy aztán visszahozzák azt a humort, amiért megszerettük ezt az őrültséget. Előre figyelmeztetlek, hogy erősen spoileres a bejegyzés főként az 1. évadra vonatkozóan és kis betekintés nyújt a 2.-ba.

 

Szerintem: az igazi daralistám

A Szerintem mostani cikksorozatában olyan sorozatokat vennék górcső alá, amiket illene már folytatnom, vagy elkezdenem, viszont egyszerűen annyi a jó sorozat, bőség zavarában szenved a szegény tévénéző. A nyáron igyekeztem több pilotot megnézni, hogy új kedvenceket találjak magamnak, aztán akadnak olyan darabok, amik a kultstátuszuk miatt már megérdemelnék a nézést. Szerintem elég vegyes az ízlésem, mert guilty pleasure-tól horroron át vígjátékig bármit szívesen elnézek, már annyira nem idegenkedem a különböző, tőlem távol álló műfajoktól. Egész megszerettem az American Horror Storyt a gyenge, nézőbarátabb 3. évada ellenére is. Ez nagyjából a daralistámmal is megegyezik.

2014-es Emmy díjátadó: A GYŐZTESEK

Tegnap este lezajlott a televíziós Oscar-nak is nevezett Emmy gála, amin díjaztak az általuk legjobbnak tartott sorozatokat és színészeket. A főkategóriák nagy győztese a Breaking Bad lett, ami hazavitte többek közt a legjobb drámasorozatnak járó elismerést, emellett Bryan Cranston érthetetlen módon elhappolta Matthew McConaughey elöl a legjobb férfifőszereplőnek járó díjat, Anna Gaun és Aaron Paul pedig a legjobb mellékszereplők lettek. Az este legnagyobb pozitívuma, hogy Julianna Margulies lett a legjobb drámaszínésznő, teljesen megérdemelten, ugyanis az 5. évadában járó The Good Wife-ban nyújtott teljesítménye lenyűgöző. A legjobb dráma elismerést szerintem a The Good Wife érdemelte volna. Számomra érthetetlen a Breaking Bad túlzott sztárolása. Emellett Joe Morton lett a legjobb vendégszínész a Scandal-ért, hát vagy Katy Burton-nek vagy Bellamy Young-nak kellett volna lennie.

 

A legjobb komédia a Modern Family lett, amibe lehet, hogy ideje belenézni, aztán számomra furcsa mód Jim Parsons lett a legjobb komédia a színész az Agymenőkért. Sajnos negatív csalódás, hogy az Orange Is The New Black sajnos hoppon maradt, viszont legalább Uzo Aduba lett a legjobb vendégsztár. A többi esetben papírforma volt. Jessica Lange és Kathy Bates a legjobb minisorozatban szereplő színésznők lettek, ezenkívül a Sherlock tarolt. Én többségében elégedetlen vagyok a győzteslistával, hisz sem a Trónok Harcát, sem a True Detective-t, sem az Orange Is The New Black-et nem halmozták el elismerésekkel. Tovább megtaláljátok a jelöltlistát.

Várt (megnézendő) filmek

Egy kis lista az idei várt filmje

Az útvesztő
(The Maze Runner)

Tartalom: Thomas egy liftben ébred, és a nevén kívül nem emlékszik semmire. Az ajtón túl különös világ várja. 60 srác, akik elzártan, szigetszerű univerzumukban élnek, és egyetlen dolgot tanulnak: a túlélés trükkjeit. Ők nem lepődnek meg az újonnan érkezőn: havonta egyszer mindig jön valaki.
Világukat útvesztő veszi körül. Aki szökni próbál - és sokan vannak ilyenek - mind ottvesznek. Ezek a szabályok, melyek nem változnak és nem változtathatók.
Valami mégis átalakul. Egy titokzatos üzenet hatására néhány srác azt hiszi, van remény a lázadásra. Még akkor is, ha fogalmuk sincs, ki ellen kell lázadniuk, és mekkora veszéllyel próbálnak szembenézni.

Idén kerül mozikba James Dashner regénye alapján készült film, amiben a Teen Wolf legjobb színésze játssza a főszerepet, Dylan O'Brien, akinek ez az első nagy költségvetésű próbálkozása, csak miatta akarom látni Az Útvesztőt, mert amúgy sem az előzetes, sem különösebben a tartalom valami figyelemfelkeltő, csak a kaszting, mert Dylan mellett Kaya Scodelario, a Skins egykori sztárja játssza a másik főszerepet, úgyhogy sorozatfanoknak igazi ínyencség lesz ez.

Az emlékek őre

(The Giver)

 

Tartalom: Egy tökéletes jövőben, ahol nincs háború, fájdalom, szenvedés, az ifjú Jonas is megkapja életre szóló feladatát a vének tanácsától. A mentorával töltött idő alatt azonban ráébred, hogy mekkora árat kell fizetnie mindenkinek ezért a színtelen békéért. Az emlékek ifjú őre letér a kijelölt ösvényről és a szabályokat felrúgva azt teszi, amiről azt gondolja, hogy helyes.

Hiába Meryl Streep mégis bukott már az első hétvégéjén az USA-ban, ahol még a kritikák is lehúzták, azonban attól a film lehet még jó. Én elsősorban Taylor Swift miatt fogom megnézni, hisz ő is feltűnik benne, de Meryl Streep szerintem biztató, hisz mégis egy színészlegendáról beszélünk, ahogy maga a sztori is érdekes egy elképzelt antiutópiáról, ahol minden rosszat az érzésekre fognak.

A galaxis őrzői

(Guardians of the the Galaxy)

Tartalom: A Marvel a Vasember, a Thor, az Amerika kapitány és a Bosszúállók után újabb szuperhős-csapattal "támad". Ez a látványos és akciódús űrkaland a "Galaxis őrzői" amely szó szerint kiterjeszti a Marvel univerzum határait. A történet a kalandor Peter Quill körül forog, aki ellop egy titokzatos gömböt, amelynek megszerzése szerepel a gonosz Ronan világuralmi tervei között is. Ezért hajtóvadászatot indít Quill után, akinek minden erejére szüksége lesz, ha épp bőrrel akarja megúszni a kalandot. Ennek érdekében kényszerű szövetséget köt négy különös alakkal - Rocket, az állig felfegyverzett mosómedve, Groot, egy élő fára emlékeztető lény, a veszedelmes bérgyilkosnő, Gamora, és a bosszúszomjas Drax, a Pusztító alkotják a Galaxis őrzőit. Amikor Quill rájön, hogy a titokzatos gömbnek mekkora ereje van és milyen veszélyt jelent az univerzumra nézve, elkeseredett végső összecsapásra hívja társait, a tét pedig óriási, mivel az egész galaxis sorsa múlik rajtuk.

Egy logikus magyarázatom van: MOSÓMEDVE. Amúgy valami hatalmas baromság lehet az egész.

Így neveld a sárkányodat 2. 
(How to train Your Dragon 2)

Tartalom: Hablaty körül mindig történik valami izgalmas. A viking sárkánybűvölő és tűzokádó barátja, Fogatlan visszatér, de úgy, hogy abba beleremeg a Hibbant-sziget. Amíg Astrid, Takonypóc meg a többiek sárkányversenyekkel múlatják az időt, az immár elválaszthatatlan páros meghódítja a tágas eget. Egyre magasabbra, egyre messzebb merészkednek, olyan tájakra jutnak, ahol nem járt még viking.
Így fedeznek fel egy titkos jégbarlangot, melyben több száz idomítatlan sárkány fészkel. A tűzköpő fenevadaktól Hablaty nem ijedne meg, ám a barlang őre, a titokzatos sárkánylovas már komolyabb ellenfélnek tűnik. Hablatyék miatta keverednek bele életük legnagyobb háborúságába: a rájuk váró nagy csatán nemcsak az ő életük múlik, hanem az emberek és sárkányok jövője is.

Az első részt imádtam, ez pedig állítólag felülmúlja minden téren. Mondjuk, érdekes módon tökéletes minőségben nem akar feltöltődni az internetre.

Amiket ideje lenne megnézni:

- A Wolf Street Farkasa

- Amerika Kapitány 2

- A Grand Budapest Hotel

- Ha maradnék  

Game of Thrones: az eddigi legjobb évadukról

Néhány hónapja már véget ért a világ leghíresebb sorozatának, a Trónok Harcának a 4. évada, amiről jó régóta szándékozom írni, csak valahogy elmaradt, pedig az emlékek halványulnak, még szerencse, hogy az évad első két részéről volt beszámoló. Sosem hittem volna, de megszerettem ezt a szériát, pedig el kellene, hogy tántorítson a hihetetlen népszerűsége, a túlzott rajongás iránta, viszont ami ebben az évadban lejátszódott, az megtöltött izgalommal, így enyhén megőrülve vártam az újabb-újabb részeket. Talán a 4. évad az a szezon, ami leginkább megfelel a szájízemnek, ezek ellenére biztos, hogy nem kezdem el olvasni a könyveket, mivel tele vannak állítólag leírásokkal és 1000 oldalasak, ki van zárva, a Gyűrűk Ura is untatott. Most sikerült a leginkább minden szálat izgalmassá tenni. Amúgy a sorozat nem annyira veszi komolyan magát.

 

Filmkritika: Shailene Woodley ragyogyása

Hivatalosan is a kedvenc színésznőim közé tartozik a fiatal Shailene Woodley, aki a filmes szakmában az Utódokkal tette le a nevét, amiért Golden Globe-díjra is jelölték, idén pedig a jegyeladási sikereket is ért el két filmmel is, így hivatalosan is a tinikedvencek között üdvözölhetjük. Amúgy a színésznő az ABC Family egyik sorozatával kezdte pályafutását, amiben öt évig játszotta a főszerepet, most pedig a mozivásznon igyekszik hódítani. Idén nyáron három filmjét láttam, amik teljes mértékben meggyőztek a tehetségéről. A filmeket pontozás alapján raktam sorrendben.

Taylor Swift felrázza magát

Taylor Swift folytatja azt a periódust, hogy két évente új koronggal lepi meg a nagy érdeműt. Tegnap egy élő chat folyamán, amit én nem néztem, sok mindent árult el új készülő albumáról, plusz be is mutatták az első kisfilmet is, ami Shake It Off-hoz készült. Ez gyökeresen különbözik az eddigi felvételeitől, hisz ez egy ízig-vérig teljes popfelvétel. Őszintén szólva szokatlan az új hangzás, viszont már első hallásra beleszerettem az új nótába, hisz pozitív üzenete is van, aztán vidámságot sugároz magából, plusz olyan szempontból változatos, hogy nem az exeknek szól. Maga a szám nincs tele dubstep-pel, hanem szaxofon raktak bele, így inkább R'n'B-s hangzásvilágot fedezhetjük fel. A dal témája kivételesen nem a szakítás, hanem az utálkozók, akikkel nem kell törődni, ez a velős lényeg. Szerintem a szám születése annak köszönhető, hogy az elmúlt egy-két évben mindenki folyamatosan Taylor magánéletével foglalkozott, hirtelen temérdek gyűlölködő akadt a Harry Styles-szal folytatott románca miatt. Igazából senki semmi köze hozzá, hány pasival kavar, az ő dolga. Azért megháláljuk, mert egy fülbemászó slágert kaptunk ajándékba.

Szerintem: top 7 eyecandy hölgy a tévében

A visszatéréshez hozzátartozik a saját rovatom felfrissítése, ami az én ötletem volt, és nem kényeztettelek el velük titeket túlságosan. Most visszahozom egy kicsit nektek, amiben most az általam nézett szériák top hét eyecandy hölgyét válogattam össze. Ha őszinte akarok lenni, ennek a listának az összeállítása nehézkesebb, mint a férfiak esetén. Nálam elsődleges szempont a kisugárzás és az arc, bár sok múlik az adott színésznő által életre keltett karakteren is. Nem meglepő módon itt is többségében a CW-s arcokat láthattok majd.

Nyári dara összesített: In the Flesh+Awkward+Buffy+2 Broke Girls

Az utóbbi időben nem csináltam semmi olyat, aminek bármi köze lett volna a kritikaíráshoz vagy akármilyen tollforgató szakmához egyszerűen sem időm, sem energiám nem volt egy-egy cikk megírásához, a film- vagy sorozatnézés nem követelt meg extra agyi munkát, így ideje visszatérnem ahhoz, amit nagyon is szeretek csinálni. Egy baj van, hogy idéntől én végzős leszek, úgyhogy nem hiszem, hogy lesz annyi időm, főként erőm ehhez, ha belegondolok, hogy még a meleg is leszívott, pedig rengeteg ihletési forrásom van, sőt még a darálnivalóimmal is jól haladtam. Úgy gondoltam, hogy ezek egy összesített értékelést megérdemelnek. Vigyázzatok az egész spoileres!

Filmtrailer: A szürke 50 árnyalata

Az utóbbi időben teljesen eltűntem, mert egyszerűen nem volt kedvem a bejegyzések írásához, sőt még azon is gondolkodtam, hogy befejezem, de túl sok eszementség lakik a fejemben, hogy abbahagyjam. Valahogy a nyári meló elvette az írási energiáimat, azonban igyekszem visszatérni, főként, hogy akadnának dolgok, amikről be akarok számolni. Egyelőre egy várt film előzeteséről ejtsünk szót

Albumkritika: Ed Sheeran - az X az év albuma?

Októberben írtam utoljára hosszabb kritikát albumról, pedig ne higgyétek, hogy semmi újdonság nem került a kezembe, akarom mondani füldugó a fülembe, egyszerűen ehhez nem fűlt a fogam, pedig egész jó lemezeket dobtak piacra. Márciusban a The Pretty Reckless Going to Hell címre hallgató korongját tanultam meg kívülről, jobb is lett az első albumnál, pedig az is jó volt, Pharell Williams GIRL-je a Happyn kívül untatott, júniusban végre megérkezett Lana Del Rey Ultraviolence, ami a melankólia állapotába ringatott, aztán megérkezett a kedvenc férfiénekesem, Ed Sheeran második lemeze az X, és ősszel Taylor Swift robbant egyet.

A felsoroltak közül Ed Sheeran X-t veszem górcső alá, hisz három napja folyamatosan ez szól nálam, szerintem a családom kezdi unni, más csak kórusban kellene énekelni a Singet. Ed 23 éves a szigetországból támadó gitáros folkos, hip hopos énekes, akinek sikerült az amerikai piacra is betörnie. A legismertebb felvétele a drogos prostituált lányról szóló The A Team, amit a Grammyn az év dala kategóriában is jelöltek, ezenkívül számtalan díjat, jelölést zsebelt be eddig Ed. A +-ból több mint 3 millió példányt értékesítettek, ebből 800 ezer az USA-ban talált gazdára olyan felvételekkel még, mint a Lego House vagy a You Need Me, I Don't Need You. A fiatal srác számtalan dalt írt vagy közreműködött, pl. One Direction Little Things-e az ő agyszüleménye vagy az egyik legaranyosabb videoklip aláfestő zenéjét szolgáltató Everything Has Changed Taylor Swift-tel. Tavaly az a megtiszteltetés érte, hogy ő énekelhette a nagy sikerű Hobbit betétdalát.

 

Szerintem: a kedvenc bloggereim

Egyszer egy gportálos blogos oldalon láttam azt, hogy valaki leírta azokat a bloggereket, akiket szeret, én is ihletet kaptam ezáltal, hogy megosszam ebben a témában a saját kedvenceimet. Mondjuk a lista nem lesz extra hosszúságú, ugyanis négy embert szeretnék kiemelni a munkásságuk miatt. Micsoda nagy szavakat használok. Őszintén szólva közülük egy embert tekintek afféle példaképnek, mert az ő "munkája" valamennyire hatással volt rám is, sőt nem lepődnék meg, ha még sokaknak ő lenne a favorit.

Általában sok kritikás honlapot olvasok, főként a sorozatok miatt, hisz befolyásol, hogy kipróbáljak-e valamit vagy ne. Ilyen szempontból szívesen olvasom a sorozatjunkiet, ahol többségében szívesen áttekintem mindegyik állandó tag írását, ahogy a sorozatgurut meg a sorozatwikit, még a comment.com-ot is szívesen böngészem, csak dobnák ki a fenébe a celebes híreket, hisz azért vesszünk Blikket vagy Borsot, plusz miért van szükség napi Trónok Harcára? Én is szeretem, de ez már túlzás. Hát ők is tudtukon kívül segítenek nekem a kritikás és a sorozatos dolgaimban, hisz számtalan sorozatajánlást köszönhetek a junkie-nak. Ők a hivatalos verzió, viszont következzen a teljes elfogultság.

Pilot: Awkward + Faking It + 2 Broke Girls

Sok tini példáját követve én is felvettem a munkaköntösét, ami négy hétig fog tartani, így is anyagilag elég jól járok, ezért valószínű, hogy kevesebb frissítés lesz, bár a napi egy-két posztot igyekszem majd tartani, így a nyár vége felé, plusz akad számtalan megírandó kritika a múlt héten látott filmekről, amikből két 2014-es hosszabbat érdemel, plusz In the Flesh és Buffy 3. évad beszámoló is hátra van még, azonban a mai kritika három pilotról fog szólni. Amikor hazajöttem fáradtam a nyolcórás műszak után valahogy idegzetem nem volt ahhoz, hogy neki álljak valamilyen drámának, ezért ritka kivételes alkalomból megnézem három vígjáték első részét, amik közül kettő megütötte a mércét, ezek régóta érdekeltek engem, úgyhogy eldöntöttem pilot után meglátom, hogy megkapják-e a daraesélyt, ez a többivel is így lesz az Angel-t leszámítva. Háromból kettőnek sikerült átmennie a rostán. Külön posztot azért nem kapnak, mert nem tudnám hosszabban elemezni ezeket.

Könyvkritika: Stephen King - 11/22/1963

Kölcsönbe kaptam ezt a könyvet, ami a történetet miatt keltette fel a figyelmemet. Stephen King-től úgysem olvastam még semmit, így ideje volt már tőle valamit a kezembe venni. Vele kapcsolatban azt vallom, hogy szerintem a nem horror regényei a jobban sikerültek, hisz filmekben is azok lettek díjazva például a kedvenc King-művem a Halálsoron vagy a Remény rabjai. Egyszerűen nagyon erősen meg tudja ragadni az érzelmeket. A 11/22/1963 is úgy tűnik bővíti ezen köteteinek sorát.

Szerintem: Akik az Emmy-t érdemlik

Tegnap kihirdették az Emmy-jelölteket, ezt a listát én nem teszem közé, de megtalálhatjátok a www.sorozatjunkie.hu vagy a media-addict.hu-n, ha érdekel titeket, én inkább a saját verziómat szeretném közé tenni. Az Emmy-bizottsága továbbra is méltatlanul hanyagolja a CW-szériákat, pedig néhány színész megérdemelné a jelölést. Az eredeti jelöltlistával én nagyjából elégedett vagyok, jól tippeltem, hogy melyik szériák kerülnek be, de vannak kimaradók, akiknek pedig tarolniuk kellett volna, én konkrétan Tatiana Maslany-ra, Bellamy Young-ra és Dylan O'Brien-re gondolok. Azért elég nagy szegénységi bizonyítvány, hogy a két hölgyemény kimaradt, amikor a saját sorozatukban gyakorlatilag mindenkit lejátszanak.

Filmkritika: Coming Out (2013)

 

 

A Coming Out-ot porig alázta a magyar internetes világ, hát magyaroknak melegfilmet nem igazán érdemes eladni, ezek ellenére meglepő közönségsikert ért el a magyarok körében. Ámultam rajta, hogy miért nézik ezt, amikor a netes portálok közepesre értékelték, így megnéztem ezt a magyar filmet. Nem nézek hazai műveket, mert kevés jó van, meg a VideóMánia ezekről készített bemutatót, amik a rosszaságukról árulkodnak. Ha jó magyar film, akkor vagy a Valami Amerika vagy a Made In Hungária, bár nekem a remake-kek vagy a koppintott Csak szex és más semmi is tetszik, de a többség borzasztó. Érdekesség, hogy a világ 100 legrosszabb film listán a Kis Vuk és a Álom.Net is szerepelnek.